Sziasztok!Köszönjük azt az 1 komentet amit kaptunk.Szeretnélek titeket megkérni,hogy iratkozzatok fel.Léci hozzatok össze 2 komit csak le tudtok írni 2-3 sort és csak 2-3 percet vesz igénybe.Ha mi itt örömmel írjuk nektek és időt fordítunk rá akkor legalább annyit tegyetek meg,hogy dobtok nekünk egy komit.Köszi,Puszi és jó olvasást.
Lovecsi:D 1DodoPayne <3 :P
Reggel olyan dél fele ébredtem.Louis természetesen nem volt othon mivel dolgozni ment a játék boltba.Meg reggeliztem vagyis ebédeltem.Csomagoltam pár szendvicset majd a bolt felé vettem az írányt természetesen elötte átöltöztem.Louis ép a kaszában ált így oda mentem hozzá.
- Szia Louis!Meghoztam az ebédedet.
- Szia Dodie!Kösz.-ölelt meg majd rögtön enni kezdet.
- Meddig vagy ma?
- 1-ig.
- Oh,ez szuper.Akkor megvárlak és körbenézek.
- Ok.De lehetőleg ne törj el semmit.
- Oksika,megpróbálom.
Távoztam majd a plüsök fele vettem az írányt.Talán ott nem tudok eltörni semmit.Találtam egy nagyon cuki plüssmackót.Azonnal bel szerettem így vittem is Louishoz kifizetni.Gyorsan el telt az idő 1-ig.Haza mentünk majd bepatantunk a tv elé.Kerstünk valami filmet és az keztük el nézni.Ha filmezünk valahogy mindig Louiss ölébe kötök ki.Ha romantikus azért ha tragigus azért ha horror akkor meg azért.Nemmondom elég kényelmes az ölében és az ölelései is jól esnek.Pont vége lett a filmnek mikor csöngettek.Louis ment ajtót nyitni én addig a szobámba mentem.Ledobtam magamról a rucikat majd a fürdő vízenbe feküdtem.Ásztattam magam egy idejig majd kimásztam és a pizsimbe őltöztem.Már majdnem mentem aludni mikor megkívántam egy bögre kakaót.Le a lécsőn majd be a konyhába.Hát nem mondom milyen látvány fogadott.Tiuska félmeztelenűl a pultun vele szemben pedig a haverom is félmeztelenűl.
- Ti mi a francot csináltok?
- Hát...izé...-meg se tudott mukani Tia aki holt részeg volt.
Gyorsan leszedtem a púltról a barátnőmet majd fel adtam rá a pólóját majd hívtam Zaynt.Közben egy percre se vettem le róluk a szemem.Zayn nemsokára meg jött Tiáért majd hazza vitte.Felmentem vagyis mentem volna de Louis vissza húzott.Bementünk a szobájába és meg kért,hogy maradjak éjszakára.Hát,hogy is mondjam kanos volt így megtörtént az ami néha-néha elő szokot fordúlni.Mind ketten nagyon élveztük majd aludni tértünk.Reggel felmentem a szobámba és egymelgítőbe pantantam,majd csináltam reggelit.Délelött elmentünk sétálni,aztán pedig othon döglöttünk.Bulizni támadt kedvem,így feldobtam az ötletet,hogy mennjünk.Az első kocsmánál le is ragadtunk.Ott szembe találtuk magunkat pár nehéz fiúval.Mivel LOuissal nem mentem sokra és egyedül így hívtam Tiát,hogy jöjjön segíteni és hozza magával Zaynt is mert utána megyüng bulizni.Viszonylag gyorsan ide értek és könnyű szerrel elintéztük őket.Majd gyorsan leléceltünk egy másik bárba a rendörök elött.Ott elkeztük a napot.Csak úgy öntöttük magunkba a sok piát.Én személyszerint segrészeg voltam,de ahogy elnézem a többiek se voltak jobb álapotban.
- Fogadjunk!-vetette fel az ötletet Tia.
- Még is miben?
- Hát abba hogy nem mered a csukódra tetováltatni a szerelmed nevét.-közölte a feladatott Tiuska.
- Mibe,hogy megcsinálom?
- Pl.ha megcsínálod én is tetóválok magamra valamit amit csak akarsz.
- Benne vagyok,na hajrá és írány egy tetkó szalon.
Elindultunk valamerre vagyis dölöngéltünk.Be mentünk a tetkós szalonba majd magamra varrattam a szerelmem nevét.Így Tiának egy cuki maci került a csuklójára ami egy virág csokrot fogott és körölötte még egyéb aranyos és cuki dolog volt.Fiatal volt még az este ezért vissza mentünk a báracskába.Még lejebb íttuk magunkat majd indultunk volna haza,de nem nagyon tudtunk menni.Így bedőltünk az egyik árokba.Asszem én egy kutya szarban kötöttem ki.Hajnalok-hajnalán valaki bögdösöt ami nagy hiba volt.Megfogtam amivel lögödösött majd lehuztam magam mellé és leütöttem vele majd tovább aludtam.Nem tudom mennyi lehet az idő de már eléggé égetett a nap így felébredtem rá,de nem csak én hanem a többiek is.5-en feküdtünk a kutyaszaros árokban.
- Szerintem,tanácsos lenne lelépni mielött fel ébredne ez a rendőr.
- Ja nem ártana.De,hogy került ide?-Zayn.
- Azt nem tudom,de valaki valamikor nem hagyot aludni majd leűtöttem.
Mindenki lelépett a saját lakásaba.Csináltunk kaját meg rengeteg kávét.Elfogyasztottuk majad be estünk a tv elé.El kezdtünk nézni valamit majd elaludtam.A telefonom csörgésére ébredtem.A főnök számát jelezte ki.Vajon mit akarhat?
BOCSI EGY PICIT RÖVID LETT.KOMIZZ ÉS IRATKOZZ FEL.
2012. szeptember 29., szombat
2012. szeptember 23., vasárnap
Sziasztok emberek! Megjött az új rész, ahogy minden szombaton általában.....csak most vasárnapra esett. Ezért bocsika, de elég elfoglaltak voltunk, vagyok a suli miatt meg minden. Nem húzom tovább az időt, mert már így is eleget írtam, szóval itt az 5. fejezet. Remélem tetszeni fog, és emgszeretnélek kérni titeket, hogy komizzatok hozzá. Nem kell ajnározni meg ilyenek, de egy-két jó szónak nagyon is örülünk, de ha épp valami nem tetszett benne, akkor arra is kíváncsiak vagyunk. Előre is köszönöm és jó szórakozást hozzá! xD
puszi: Enci-jrock fan xD
Tia szemszög
Miután kinyírtam az öreg fószert és elvittem Dodie-t a Főnökhöz a papírokkal, hazafelé vettem az irányt. Az idő jócskán elszállt, így csak éjfél felé értem haza.
Leparkoltam a BMW-t a ház elött. Ha Zayn beakar állni vele a garázsba csak tessék. Sosem szerettem parkolászni.
-Megjöttem!-kiabáltam el magam, majd a magassarkúmat ledobtam a cipőkhöz és felbaktattam a szobámba.
Levetkőztem, majd be a kádba. Egy ideig pihengettem, amíg ki nem hűlt a víz. Magamköré tekertem a törcsimet, majd a szobám felé vettem az irányt, de egy hangos csörömpölés megzavarta az este csendjét. A sötétben botorkáltam le a lépcsőn, hogy megnézzem ki az az agyalágyult, aki az ÉN és persze Zayn házába be akar törni. Öngyilkosság engem zaklatni, vagy késő este megzavarni, amikor hullafáradt vagyok.
A konyhából hallottam kiszűrődni a zajokat. A bejárati ajtóhoz léptem és a mellette álló kis tartókából kivettem egy esernyőt. Felemeltem és támadó állásban közelítettem meg a konyhát. Nekem háttal van egy emberke és valamiért ráhajol a konyhapultra, ami a konyha közepén van. Figyelmeztetés nélkül csapok le áldozatomra, aki azonnal a földön terül ki. De pillanatokon belül egy sikítást is hallok. Gyorsan felkapcsolom a lámpát és elkerekednek a szemeim a látványra.
Egy zihált öltözetű csaj ül a konyhapulton. Barna szemei ilyedségről árulkodnak, míg kócos haja elárulja, mire is készültek. Barátocskám a földön elterülve ájultan csorgatja a nyálát.
-Basszus Zayn!-morgom.
Lehajolok hozzá és megfordítom, majd egyik kezénél fogva kezdem húzni a nappali felé.
-Te meg ki vagy?-kérdezi még mindíg ilyedten és a konyhapulton csücsülve a csajszi.
-Tia Othen.-nyögöm az erőlködéstől.- Ez az én házam. Félig. Inkább segíts!-parancsolok rá ellenkezést nem tűrően, mire lepattan végre a pultról és segít a kanapéhoz hurcolni barátocskám, majd ráfektetni.
A konyhából hoztam egy kis üvegcsét, amit haverom orra alatt lengettem meg párszor.
-Az mi?-kérdezi halkan.
-Repülősó.
-Mi a...fene...történt?-kérdezi akadozva haverom, és fejét kezdi el tapogatni az ütés nyoma után.
-Megilyesztettél.-nézek rá szúrósan.
-Mi? Még, hogy én? De hát te basztál fejbe egy...egy esernyővel!-mondja hitetlenkedve.
-Ki látta?-fonom keresztbe karjaimat.
-Tia...-kezd mérgesedni.
-Örülj, hogy megállítottalak, vagyis annak, hogy valaki megállított-pontosítok-, különben a konyhapultot avattátok volna fel. És közlöm, hogy én ott reggelit szoktam csinálni. És egy kicsi portörléstől nem jön ám le....!-nézek rá rosszallóan, mire megadóan felsóhajt.
Ez az! Imádom, ha én győzök!-vigyorodok el magamban.
-Ő itt Barbara.-mutat a szőkésbarnás hajú lányra, aki kezet nyújt felém.
-Örülök Barby.-mosolygok rá.
-Aha...én is...-mondja még mindíg megszeppenve, amin elmosolyodom.
Nem vagyok én ilyesztő!
-Nos, akkor jóéjt. Én hulla vagyok , szóval ha megkérhetem fogd vissza a hangodat Barby.-vigyorgok rá.
-De én...
-Tudod mit? Én is és ti is csukjátok be az ajtót.-mondom, majd lelépek végre aludni.
Másnap dél elött 10 perccel kelek. Még aludhatnékom van, de inkább felkelek, különben délután 2-ig nem ébredek fel. Bár nem lenne akkora tragédia. Fehérneműmben lemegyek kaját csinálni magamnak, meg a két turbékoló párnak, akik mint kiderült még mindíg az igazak álmát alusszák. Jó kis éjszakájuk lehetett. Rám is rámférne a lazítás.
Csináltam 3 hatalmas szenyót, majd felültem a konyhapultra és kajálni kezdtem.
-Jó reggelt.-köszön nekem Zayn, majd egy szál boxerban felül mellém a tejes doboz kíséretében.
-Neked is. Na mi az? Barby-t ennyire kifárasztottad? Te kis gonoszka.-vigyorgok, mint a tejbetök.
-Hagyjál már.-húzza meg a dobozt.-Kedves lány.
-Nem olyan, mint az előző. Egy kicsit flegma meg bunkó volt. Jó, hogy dobtad.
-Nem én dobtam.-hajtja le a fejét.
-Sajnálom.-ölelem meg.-Csináltam nektek szenyót. Jó étvágyat. Én most lelépek.-ugrok le a pultról.
-De ne melltartóban és bugyiban.-vigyorog rám, mire egy grimaszt kap válaszként.
-Miért? Szerinted nem áll jól?-kérdezem csücsörítva, miközben egyik kezem végig húzom testemen.
-Ó, dehogynem.-vizslat szemeivel.
-Nah azért.-mondom, majd szobámba megyek és szekrényemben kezdek kutatgatni.
Egy fekete, szaggatott, láncos csőnadrágnál, egy fekete-sötétkék toppnál döntöttem. Hajamat kifésültem és úgy hagytam. Megpróbáltam valami mintaszerűságre igazgatni kék és rózsaszín tincseimet, de inkább hagytam, mert nem úgy állt, ahogy én akartam. Lent felvettem láncos bakancsomat és halálfejes nyakláncomat, majd felpattantam a fekete mocimra és útnak indúltam. Vagy két órán át szágúldoztam, mint egy őrült, majdnem 200-zal, végül egy kisebbb bárnál kötöttem ki. Az idő még fiatal volt, de nem zavartattam magam. Leparkoltam és egyenest a pulthoz sétáltam. Mivel tegnap munka miatt nem ihattam, ma bepótolom a napi alkohol szükségletemet.
-Jónapot. Mit adhatok?-kérdezi egy fekete hajú, negyvenes hapsi.
-Egy wisky-kólát kérek.
Elfogyasztottam az italomat, majd jött a következő, majd az utánna következő. Pár bort is megkóstoltam. Ittam pálinkát, egy kis cherry-t, tequila-t meg még sok másféle szutyit is kipróbáltam. Fizettem...valahogy, majd a félhomályba léptem ki a kocsmából. Mobilom csörgése zavarta meg a természet bámulását.
-Ha-halo?-szólok bele, miután elő tudtam venni.
-Tia, hol vagy? Ne mondd, hogy részeg vagy!-sóhajtja Zayn.
-Mi az, Barby már nem szórakoztat el?-kérdezem vigyorogva, amit ő sajnos nem láthat.
-Már hazament. De ez most nem tartozik ide. Még csak 8 van. Hol vagy? Érted megyek.
-Dehogy jössz. Szépen leteszed a feneked a tv elé és azt fogod bámulni én meg lelépek bulizni egy jót, amit megérdemlek. Zayn! Már hónapok óta józan vagyok.
-Az a sok hónap két hét.-javít ki.
-Akkor két hét. Szia.-teszem le mielött ellenkezhetne és mocim felé veszem az utamat.
Mielött felülhetnék rá, megint keres valaki. Dejó! Milyen népszerű lettem részegen...De igazából nem vagyok részeg! Nem ám!
-Zayn, nem vagyok részeg! Hagyj békén vagy gyere velem bulizni.-ajánlom fel, de meglepetésemre más az.
-Szia Tia. Bocsi, de nem érek rá bulizni és szerintem jobban tennéd, ha hazamennél és nem bulizni. Ahogy hallom elég részeg vagy már így is.-dorgál meg.
-....Főnök. Miben lehetek szolgálatára?-kérdezem illedelmesen, kicsit akadozva.
-Csak egy kisebb munka, de inkább nem is zavarlak ezzel. Ez könnyű, más is megtudja csinálni.
-Oksi-moksi Főnök. Bíztos nem jön velem bulizni egy kicsit? Magára férne.
-Hogy érted...Nem. Kösz nem, Menj haza!-majd letette.
Az utolsó mondatát baráti jótanácsnak vettem, így félig-meddig megfogadtam. Felpattantam a mocimra, majd több, mint 100-zal hajtottam ismét. Hogy-hogy úsztam meg baleset nélkül, azt nem tudom, de kész csoda.
Leparkoltam Dodie és Louis háza elött, majd becsöngettem.
Louis nyitott ajtót.
-Szia Tia. Mi járatban?-kérdezi nagy vidáman.
-Szia Louis.-köszönök neki vigyorogva, majd lesmárolom.
puszi: Enci-jrock fan xD
Tia szemszög
Miután kinyírtam az öreg fószert és elvittem Dodie-t a Főnökhöz a papírokkal, hazafelé vettem az irányt. Az idő jócskán elszállt, így csak éjfél felé értem haza.
Leparkoltam a BMW-t a ház elött. Ha Zayn beakar állni vele a garázsba csak tessék. Sosem szerettem parkolászni.
-Megjöttem!-kiabáltam el magam, majd a magassarkúmat ledobtam a cipőkhöz és felbaktattam a szobámba.
Levetkőztem, majd be a kádba. Egy ideig pihengettem, amíg ki nem hűlt a víz. Magamköré tekertem a törcsimet, majd a szobám felé vettem az irányt, de egy hangos csörömpölés megzavarta az este csendjét. A sötétben botorkáltam le a lépcsőn, hogy megnézzem ki az az agyalágyult, aki az ÉN és persze Zayn házába be akar törni. Öngyilkosság engem zaklatni, vagy késő este megzavarni, amikor hullafáradt vagyok.
A konyhából hallottam kiszűrődni a zajokat. A bejárati ajtóhoz léptem és a mellette álló kis tartókából kivettem egy esernyőt. Felemeltem és támadó állásban közelítettem meg a konyhát. Nekem háttal van egy emberke és valamiért ráhajol a konyhapultra, ami a konyha közepén van. Figyelmeztetés nélkül csapok le áldozatomra, aki azonnal a földön terül ki. De pillanatokon belül egy sikítást is hallok. Gyorsan felkapcsolom a lámpát és elkerekednek a szemeim a látványra.
Egy zihált öltözetű csaj ül a konyhapulton. Barna szemei ilyedségről árulkodnak, míg kócos haja elárulja, mire is készültek. Barátocskám a földön elterülve ájultan csorgatja a nyálát.
-Basszus Zayn!-morgom.
Lehajolok hozzá és megfordítom, majd egyik kezénél fogva kezdem húzni a nappali felé.
-Te meg ki vagy?-kérdezi még mindíg ilyedten és a konyhapulton csücsülve a csajszi.
-Tia Othen.-nyögöm az erőlködéstől.- Ez az én házam. Félig. Inkább segíts!-parancsolok rá ellenkezést nem tűrően, mire lepattan végre a pultról és segít a kanapéhoz hurcolni barátocskám, majd ráfektetni.
A konyhából hoztam egy kis üvegcsét, amit haverom orra alatt lengettem meg párszor.
-Az mi?-kérdezi halkan.
-Repülősó.
-Mi a...fene...történt?-kérdezi akadozva haverom, és fejét kezdi el tapogatni az ütés nyoma után.
-Megilyesztettél.-nézek rá szúrósan.
-Mi? Még, hogy én? De hát te basztál fejbe egy...egy esernyővel!-mondja hitetlenkedve.
-Ki látta?-fonom keresztbe karjaimat.
-Tia...-kezd mérgesedni.
-Örülj, hogy megállítottalak, vagyis annak, hogy valaki megállított-pontosítok-, különben a konyhapultot avattátok volna fel. És közlöm, hogy én ott reggelit szoktam csinálni. És egy kicsi portörléstől nem jön ám le....!-nézek rá rosszallóan, mire megadóan felsóhajt.
Ez az! Imádom, ha én győzök!-vigyorodok el magamban.
-Ő itt Barbara.-mutat a szőkésbarnás hajú lányra, aki kezet nyújt felém.
-Örülök Barby.-mosolygok rá.
-Aha...én is...-mondja még mindíg megszeppenve, amin elmosolyodom.
Nem vagyok én ilyesztő!
-Nos, akkor jóéjt. Én hulla vagyok , szóval ha megkérhetem fogd vissza a hangodat Barby.-vigyorgok rá.
-De én...
-Tudod mit? Én is és ti is csukjátok be az ajtót.-mondom, majd lelépek végre aludni.
Másnap dél elött 10 perccel kelek. Még aludhatnékom van, de inkább felkelek, különben délután 2-ig nem ébredek fel. Bár nem lenne akkora tragédia. Fehérneműmben lemegyek kaját csinálni magamnak, meg a két turbékoló párnak, akik mint kiderült még mindíg az igazak álmát alusszák. Jó kis éjszakájuk lehetett. Rám is rámférne a lazítás.
Csináltam 3 hatalmas szenyót, majd felültem a konyhapultra és kajálni kezdtem.
-Jó reggelt.-köszön nekem Zayn, majd egy szál boxerban felül mellém a tejes doboz kíséretében.
-Neked is. Na mi az? Barby-t ennyire kifárasztottad? Te kis gonoszka.-vigyorgok, mint a tejbetök.
-Hagyjál már.-húzza meg a dobozt.-Kedves lány.
-Nem olyan, mint az előző. Egy kicsit flegma meg bunkó volt. Jó, hogy dobtad.
-Nem én dobtam.-hajtja le a fejét.
-Sajnálom.-ölelem meg.-Csináltam nektek szenyót. Jó étvágyat. Én most lelépek.-ugrok le a pultról.
-De ne melltartóban és bugyiban.-vigyorog rám, mire egy grimaszt kap válaszként.
-Miért? Szerinted nem áll jól?-kérdezem csücsörítva, miközben egyik kezem végig húzom testemen.
-Ó, dehogynem.-vizslat szemeivel.
-Nah azért.-mondom, majd szobámba megyek és szekrényemben kezdek kutatgatni.
Egy fekete, szaggatott, láncos csőnadrágnál, egy fekete-sötétkék toppnál döntöttem. Hajamat kifésültem és úgy hagytam. Megpróbáltam valami mintaszerűságre igazgatni kék és rózsaszín tincseimet, de inkább hagytam, mert nem úgy állt, ahogy én akartam. Lent felvettem láncos bakancsomat és halálfejes nyakláncomat, majd felpattantam a fekete mocimra és útnak indúltam. Vagy két órán át szágúldoztam, mint egy őrült, majdnem 200-zal, végül egy kisebbb bárnál kötöttem ki. Az idő még fiatal volt, de nem zavartattam magam. Leparkoltam és egyenest a pulthoz sétáltam. Mivel tegnap munka miatt nem ihattam, ma bepótolom a napi alkohol szükségletemet.
-Jónapot. Mit adhatok?-kérdezi egy fekete hajú, negyvenes hapsi.
-Egy wisky-kólát kérek.
Elfogyasztottam az italomat, majd jött a következő, majd az utánna következő. Pár bort is megkóstoltam. Ittam pálinkát, egy kis cherry-t, tequila-t meg még sok másféle szutyit is kipróbáltam. Fizettem...valahogy, majd a félhomályba léptem ki a kocsmából. Mobilom csörgése zavarta meg a természet bámulását.
-Ha-halo?-szólok bele, miután elő tudtam venni.
-Tia, hol vagy? Ne mondd, hogy részeg vagy!-sóhajtja Zayn.
-Mi az, Barby már nem szórakoztat el?-kérdezem vigyorogva, amit ő sajnos nem láthat.
-Már hazament. De ez most nem tartozik ide. Még csak 8 van. Hol vagy? Érted megyek.
-Dehogy jössz. Szépen leteszed a feneked a tv elé és azt fogod bámulni én meg lelépek bulizni egy jót, amit megérdemlek. Zayn! Már hónapok óta józan vagyok.
-Az a sok hónap két hét.-javít ki.
-Akkor két hét. Szia.-teszem le mielött ellenkezhetne és mocim felé veszem az utamat.
Mielött felülhetnék rá, megint keres valaki. Dejó! Milyen népszerű lettem részegen...De igazából nem vagyok részeg! Nem ám!
-Zayn, nem vagyok részeg! Hagyj békén vagy gyere velem bulizni.-ajánlom fel, de meglepetésemre más az.
-Szia Tia. Bocsi, de nem érek rá bulizni és szerintem jobban tennéd, ha hazamennél és nem bulizni. Ahogy hallom elég részeg vagy már így is.-dorgál meg.
-....Főnök. Miben lehetek szolgálatára?-kérdezem illedelmesen, kicsit akadozva.
-Csak egy kisebb munka, de inkább nem is zavarlak ezzel. Ez könnyű, más is megtudja csinálni.
-Oksi-moksi Főnök. Bíztos nem jön velem bulizni egy kicsit? Magára férne.
-Hogy érted...Nem. Kösz nem, Menj haza!-majd letette.
Az utolsó mondatát baráti jótanácsnak vettem, így félig-meddig megfogadtam. Felpattantam a mocimra, majd több, mint 100-zal hajtottam ismét. Hogy-hogy úsztam meg baleset nélkül, azt nem tudom, de kész csoda.
Leparkoltam Dodie és Louis háza elött, majd becsöngettem.
Louis nyitott ajtót.
-Szia Tia. Mi járatban?-kérdezi nagy vidáman.
-Szia Louis.-köszönök neki vigyorogva, majd lesmárolom.
2012. szeptember 15., szombat
4.fejezet
Sziasztok!Amint látjátok szombat van és ezért itt a rész.Az előz részhez nem kaptunk komi. :( :'( Remélem most azért majd kapunk 1-2 de a 3 se bánnánk.Nagyon szépen kérlek titeket,hogy komizzatok.Bárki megteheti a komizást.Építő kritikákat és dicsérő szavakat egyaránt elfogadunk.Na jó olvasást és KOMIZZATOK!!!!!!!!!!
Lovecsi:D 1DodoPayne <3
____________________-----------------------______________________
Dühös pillantásokat vettetem Tia felé mire ő vette az adást és kipatant a főnökünk öléből.
- Na mi a feladat főnök?-érdeklődtem meg.
- Hát szóval az egyik közeli szállodában van az egyik képviselő.A szobájában van egy széf amiben íratok amik nekem kellenek.Miútán sikeresen megszereztétek nyírjátok ki.
- Oksika,meglesz.-válaszoltam nagy mosollyal az arcomon.
Elindultunk hozzánk,hogy én is fel huzzak egy hasonló dögös szerkót amilyen a baránőmőn volt.Megérkeztünk Tia a fekete BMW-ben várt rám míg én fel szaladtam keresni valamit.
- Louis gyere most a szobába.-üvöltöttem el magam miközben mentem fel az emeltre.
Elkeztem kiforgatni a szekrényemet maj találtam 3 rucit miközött vaciláltam és ekkor toppant be Lou.
- Szia,mi a baj?
- szia a három közül mejik legyen?
Az egyik egy fekete fehér csíkos válnélküli ép takaró ruci,a másik egy hosszabb vörös ruhadarab amin igazából semmi küli nem volt.A Harmadik amire Lou az áldását adta egy türkizkék nyagba aksztós mély kivágású épp a fenekemig érő rucika volt.Felvettem majd szaladtam is a kocsihoz.A szálodába hajtóttunk majd megkerestűk a foszert.Nem volt nehéz megtalálni,általában az ilyen csokák a bárban vannak és ez most sem volt máskép.Tiussal le pattantuk a pacák mellé két oldalról.
- Jó estét!-köszöntem az idősebb férfira a kislányos bájommal.
- Jó estét szép cicák!Mit isznak?-mosolyogva mért végig minket a tekintetével.Ha nem kéne a bizalmába férköznünk szerintem tutui hogy gazdagodik egy balossal tőlem és egy jobbasl Tiátol.
- Én egy wiskis kolát és a barátnőmnek is ugyan ezt.-vágta rá Tia gondolkodás nélkül.
- Hogy is híják?-érdeklődtem.
- Mr.swam,de csak szólitsatok Harrisnek.És ti szépségek milyen gyönyörű névvel rendelkeztek.
- Én Dalma vagyok,ő pedig Viki.-mutattam be magunkat
- Ő milyen jól illik hozzátok ezek a nevek.
Mikor nem figyelt a piát ki őntöttük a növényekre melyek pont melletünk voltak.
- Esetleg felmehetnénk magához.-csapot a közepébe Tia.
- Rendben van,indulhatunk is.
Beléptűnk a lakásába alaposan körűl néztem.De a széfet nem igen láttam.Tiával bementek a háloba, én utánuk kiabáltam,hogy csak nyugodtan tegyék a dolgukat addig én itt megvárom őket.Elő kaptam a táskámból a fekete bőrkeztyűmet majd el keztem keresni a széfecskét.Az egyik kép mőgött meg is találtam.Elkeztem gondolkodni a kódokon.Először a legegyszerűbbekkel majd a bonyolultabbakkal.Na jó a kombinációt már nem találtam el vagy 15-szörre se így más ezközhöz nyultam.Kivettem az én mindent rejtő táskámból egy kisebb méretű vasvágot majd avval sikeresen kinyitottam.Az összes íratott belepakoltam a táskámba majd elkeztem takarítani a hatalmas kupit.15 perc alatt végeztem is.Utolsó simításként kicsréltem a rongált széflakatot egy ugyan olyanra csak az bár mely kombinációra kinyillik.Éppen végeztem mikor Ti lépett ki a szobából.Lasú tempóban,hogy minél kisebb feltünést keltcsűnk elindultun az autonkhoz.Tia engem ki rakott a főnöknél majd hazza hajtott.Végig néztem magom és kívácsian léptem be a hatalmas épűletbe.Beszáltam a liftbe majd a főnök írodája felé vettem az írányt.Előtte Niall ült.
- Uhh,de dögös vagy.-jött ki Niall az asztal mögül megölelt majd körbe forgatot a kezemnél fogva.
- Köszi,Liam bent van?
- Igen,menj csak nyugodtam.Már vár,szerintem.-kacsintott rám.
- Helló főnök!Meghoztam az íratokat.-letettem az asztalomra.
- Huhhh,de jól ál neked ez a ruha,gyakraban is jöhetnél ebben erre felé.
- Köszi és majd meglátom.Az anyag megfel?
- Hát amit látok az egyenlőre megfelel,de mingyárt bele pillantok az anyagba.-egy percre se vette le rólam szemeit,aminek az lett a következménye,hogy a mappák a földőn landoltak.
Na akkor én ki is használom a ruha által adott lehetőségeket.Gyorsan lehajoltam természetesen nyújtott lábbal és így Liam beláthatott a rucikám alá.Úgy gondoltam húzom egy kicsit az ágyát így az íratokat az asztalra úgy tettem le,hogy egy kis belátást nyerjen a keblemi közé.
- K-k-köszi.-próbálta meg köszni.Közben nagyon ki voltak kerekedve csodaszép szemei és a nyál is folyt ki a száján természetesen nem szó szerint bár...ki tudja?
- Szívesen.-majd mélyen a szemébe néztem amiből egy szemezgetés alakúlt ki mosolyogva.
- Ügyes munkát végeztél vagyi végeztetek.
- Köszönyük,de ez csak természetes.
- Ki mit végzet el?
- Én a széffel úgymond bajlodtam,Tia pedig a az úgymond piszkosabb de élvezetesebb feladatót végezte el.
- Ohh,szóval szeretsz gyilkolászni?
- Hát,nem tagadom igen.
- Hát akkor majd vigyázok,hogy mit mondok és mit csinálok.-kacsintott rám majd elmosolyodott.
- Nem lennék rá képes szerintem,hogy téged bántsalak.-hupsz ez ki csuszott,de nem kellet volna.
- Akkor örülök.
- Bocsika főnök de nekem mennem kéne haza.
- Semmi gond menj csak nyugodtan.
- Szia,akkor hívj ha szügséged van rám.-kacsintva távoztam.
- Várj.-kiabált utánam.
- Igen?-fordultam vissza.
- Haza viszlek ha nincs elendre.
- Oksika és nincs.
Beszáltunk a liftbe majd a kocsijába és haza szálított.Egy öleléssel búcsozott ami meglepet egy kicsit.
- Louis megjöttem.-üvöltöttem.
- Szia a konyhában vagyok.-óóó a francba az nem jelent sok jót mármint számomra.
Beléptem hozzá és valami szendvicseket csinált.
- Kérsz?
- Aham,éhen halok.-vettem ki a kezéből a kajáját.
- Ebbe meg mi a szar van.-köpködtem kifelé a káját és a nyelvement törölgettem.
- Répa,sajt,vaj,uborka paradicsom saláta,szalámi,kechup,majonéz,mustár,lekvár,méz.Asszem ennyi.
- Fúj,ennek szörnyű íze volt.Te ezt képes vagy megenni?
- Aha,na kérsz valami kaját.
- Igen egy vajas,szalámis,sajtos salátás szendvicset kérek szépen.
Bosszobúl mert nem szólt,hogy ebbe ilyen szarokat rakott én a kolájába csempészem pár gumicukor bogarat.(nálam mindig van 1 zacskóval ebből a fajta édességből).
Megettem vagy 3 szendvicset mikor Louis a kólájába akart inni de észre vette benne a külömbféle bogarakat és le ejtette a földre így az egész padló ragadt az édes lötyjétől és a pohár is szét tört.Segítettem neki össze takarítani majd a szobámba mentünk aludni,mivel megkértem,hogy tartson velem.
KOMIZZATOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Lovecsi:D 1DodoPayne <3
____________________-----------------------______________________
Dühös pillantásokat vettetem Tia felé mire ő vette az adást és kipatant a főnökünk öléből.
- Na mi a feladat főnök?-érdeklődtem meg.
- Hát szóval az egyik közeli szállodában van az egyik képviselő.A szobájában van egy széf amiben íratok amik nekem kellenek.Miútán sikeresen megszereztétek nyírjátok ki.
- Oksika,meglesz.-válaszoltam nagy mosollyal az arcomon.
Elindultunk hozzánk,hogy én is fel huzzak egy hasonló dögös szerkót amilyen a baránőmőn volt.Megérkeztünk Tia a fekete BMW-ben várt rám míg én fel szaladtam keresni valamit.
- Louis gyere most a szobába.-üvöltöttem el magam miközben mentem fel az emeltre.
Elkeztem kiforgatni a szekrényemet maj találtam 3 rucit miközött vaciláltam és ekkor toppant be Lou.
- Szia,mi a baj?
- szia a három közül mejik legyen?
Az egyik egy fekete fehér csíkos válnélküli ép takaró ruci,a másik egy hosszabb vörös ruhadarab amin igazából semmi küli nem volt.A Harmadik amire Lou az áldását adta egy türkizkék nyagba aksztós mély kivágású épp a fenekemig érő rucika volt.Felvettem majd szaladtam is a kocsihoz.A szálodába hajtóttunk majd megkerestűk a foszert.Nem volt nehéz megtalálni,általában az ilyen csokák a bárban vannak és ez most sem volt máskép.Tiussal le pattantuk a pacák mellé két oldalról.
- Jó estét!-köszöntem az idősebb férfira a kislányos bájommal.
- Jó estét szép cicák!Mit isznak?-mosolyogva mért végig minket a tekintetével.Ha nem kéne a bizalmába férköznünk szerintem tutui hogy gazdagodik egy balossal tőlem és egy jobbasl Tiátol.
- Én egy wiskis kolát és a barátnőmnek is ugyan ezt.-vágta rá Tia gondolkodás nélkül.
- Hogy is híják?-érdeklődtem.
- Mr.swam,de csak szólitsatok Harrisnek.És ti szépségek milyen gyönyörű névvel rendelkeztek.
- Én Dalma vagyok,ő pedig Viki.-mutattam be magunkat
- Ő milyen jól illik hozzátok ezek a nevek.
Mikor nem figyelt a piát ki őntöttük a növényekre melyek pont melletünk voltak.
- Esetleg felmehetnénk magához.-csapot a közepébe Tia.
- Rendben van,indulhatunk is.
Beléptűnk a lakásába alaposan körűl néztem.De a széfet nem igen láttam.Tiával bementek a háloba, én utánuk kiabáltam,hogy csak nyugodtan tegyék a dolgukat addig én itt megvárom őket.Elő kaptam a táskámból a fekete bőrkeztyűmet majd el keztem keresni a széfecskét.Az egyik kép mőgött meg is találtam.Elkeztem gondolkodni a kódokon.Először a legegyszerűbbekkel majd a bonyolultabbakkal.Na jó a kombinációt már nem találtam el vagy 15-szörre se így más ezközhöz nyultam.Kivettem az én mindent rejtő táskámból egy kisebb méretű vasvágot majd avval sikeresen kinyitottam.Az összes íratott belepakoltam a táskámba majd elkeztem takarítani a hatalmas kupit.15 perc alatt végeztem is.Utolsó simításként kicsréltem a rongált széflakatot egy ugyan olyanra csak az bár mely kombinációra kinyillik.Éppen végeztem mikor Ti lépett ki a szobából.Lasú tempóban,hogy minél kisebb feltünést keltcsűnk elindultun az autonkhoz.Tia engem ki rakott a főnöknél majd hazza hajtott.Végig néztem magom és kívácsian léptem be a hatalmas épűletbe.Beszáltam a liftbe majd a főnök írodája felé vettem az írányt.Előtte Niall ült.
- Uhh,de dögös vagy.-jött ki Niall az asztal mögül megölelt majd körbe forgatot a kezemnél fogva.
- Köszi,Liam bent van?
- Igen,menj csak nyugodtam.Már vár,szerintem.-kacsintott rám.
- Helló főnök!Meghoztam az íratokat.-letettem az asztalomra.
- Huhhh,de jól ál neked ez a ruha,gyakraban is jöhetnél ebben erre felé.
- Köszi és majd meglátom.Az anyag megfel?
- Hát amit látok az egyenlőre megfelel,de mingyárt bele pillantok az anyagba.-egy percre se vette le rólam szemeit,aminek az lett a következménye,hogy a mappák a földőn landoltak.
Na akkor én ki is használom a ruha által adott lehetőségeket.Gyorsan lehajoltam természetesen nyújtott lábbal és így Liam beláthatott a rucikám alá.Úgy gondoltam húzom egy kicsit az ágyát így az íratokat az asztalra úgy tettem le,hogy egy kis belátást nyerjen a keblemi közé.
- K-k-köszi.-próbálta meg köszni.Közben nagyon ki voltak kerekedve csodaszép szemei és a nyál is folyt ki a száján természetesen nem szó szerint bár...ki tudja?
- Szívesen.-majd mélyen a szemébe néztem amiből egy szemezgetés alakúlt ki mosolyogva.
- Ügyes munkát végeztél vagyi végeztetek.
- Köszönyük,de ez csak természetes.
- Ki mit végzet el?
- Én a széffel úgymond bajlodtam,Tia pedig a az úgymond piszkosabb de élvezetesebb feladatót végezte el.
- Ohh,szóval szeretsz gyilkolászni?
- Hát,nem tagadom igen.
- Hát akkor majd vigyázok,hogy mit mondok és mit csinálok.-kacsintott rám majd elmosolyodott.
- Nem lennék rá képes szerintem,hogy téged bántsalak.-hupsz ez ki csuszott,de nem kellet volna.
- Akkor örülök.
- Bocsika főnök de nekem mennem kéne haza.
- Semmi gond menj csak nyugodtan.
- Szia,akkor hívj ha szügséged van rám.-kacsintva távoztam.
- Várj.-kiabált utánam.
- Igen?-fordultam vissza.
- Haza viszlek ha nincs elendre.
- Oksika és nincs.
Beszáltunk a liftbe majd a kocsijába és haza szálított.Egy öleléssel búcsozott ami meglepet egy kicsit.
- Louis megjöttem.-üvöltöttem.
- Szia a konyhában vagyok.-óóó a francba az nem jelent sok jót mármint számomra.
Beléptem hozzá és valami szendvicseket csinált.
- Kérsz?
- Aham,éhen halok.-vettem ki a kezéből a kajáját.
- Ebbe meg mi a szar van.-köpködtem kifelé a káját és a nyelvement törölgettem.
- Répa,sajt,vaj,uborka paradicsom saláta,szalámi,kechup,majonéz,mustár,lekvár,méz.Asszem ennyi.
- Fúj,ennek szörnyű íze volt.Te ezt képes vagy megenni?
- Aha,na kérsz valami kaját.
- Igen egy vajas,szalámis,sajtos salátás szendvicset kérek szépen.
Bosszobúl mert nem szólt,hogy ebbe ilyen szarokat rakott én a kolájába csempészem pár gumicukor bogarat.(nálam mindig van 1 zacskóval ebből a fajta édességből).
Megettem vagy 3 szendvicset mikor Louis a kólájába akart inni de észre vette benne a külömbféle bogarakat és le ejtette a földre így az egész padló ragadt az édes lötyjétől és a pohár is szét tört.Segítettem neki össze takarítani majd a szobámba mentünk aludni,mivel megkértem,hogy tartson velem.
KOMIZZATOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!
2012. szeptember 9., vasárnap
Sziasztok! Megjöttem az új részel. Remélem tetszeni fog és a kedvetekre lesz. Szeretnék kérni legalább 3 kommentet, hogy hogy tetszett, vagy van-e benne valami amit ki kellene javítani. Most egy kis belátás Zayn munkájába és Tia szerencséjébe is. xD
puszi: Enci-jrock fan xD
3. fejezet: A kiállítás
Tia szemszöge
-Bíp, bíp, bííííp....-szól az ébresztő óra.
-Zayn...Zayn...kapcsold ki azt a rohadt órát!-morgom kómásan.
-Te közelebb vagy hozzá.-mondja és horkol tovább.
-Jesszus! Te idióta barom, hogy a fenébe nem vagy képes kikapcsolni azt a kibaszott órát!?-mérgelődök, majd lecsapom a vekkert és megnézem az időt.
Fél 9. Visszafészkelem magam Zayn karjai közé és próbálok tovább aludni. Az ő ágya, mintha puhább lenne, mint az enyém. Ez nem fair. Bár lehet csak képzelem, mert már elég régen találkoztam az öreg haverommal.
-Hány óra van?-kérdezi kis idő múlva álmosan barátocskám.
-Öhm....fél 9.-válaszolom.
-.....Mi?-akad ki pár perc múlva.
-Fél 9.-ismétlem meg nyugodtan.
-Basszus!-ugrik ki mellőlem, és elfoglalja a fürdőt.
Hátamra fordulok, kezemet a hasamra teszem és próbálok tovább szunyókálni, de haverom zajongása nem hagy.
-Zayn, hol vannak a ruháim?-kérdezem, mikor észreveszem, hogy csak fekete fehérneműszettemben terülök szét az ágyon.
-Az ágy mellett. Meleg volt.-kiabálja a fürdőből.
Felemelem egyik lábamat és a térdemen levő egyik mély vágást vizsgálgatom. Mikor is szereztem? Asszem még két hete. És még mindíg meglátszik...egy kis alapozóval láthatatlan lesz. Akárcsak a többi.-simítom végig őket. Ekkor trappol be, majdnem fekete hajú barátom.
-Maradj így!-utasít.
-De hiszen csak az egyik sebemet vizsgálgattam.-ellenkezék, de már lekpott.
Nagy szemeket mereszt rám.
-Milyen sebeket?-ugrik be mellém az ágyba és lábamat kezdi vizsgálgatni.
-Még két hete volt egy munkám, ami kicsit eldurvult. De semmi különös.-mondom.
-Jobban is vigyázhatnál magadra Tia.-mosolyog rám.
Végig simít bokám felett lévő tetkómon, ami egy fekete, ördöglányból áll, ahogy ül és felhúzza a lábait.
Hirtelen felpattan és a szekrényében kezd el kutakodni.
Felé fordulok, vagyis hasra és úgy mérem végig barátomat. Egy szál fekete boxerben feszít elöttem, nekem háttal. Elég izmos, mondhatjuk, de hogy nem olyan nagyok a bicepszei, szerintem sokkal jobban néz ki, mintha ki lenne gyúrva, mint egy kétajtós szekrény.
-Tudod, hogy jól áll neked ez a boxer? Csak egy kicsit szerintem sok.-vigyorgok a hátának.
-Ne engem nézegess, hanem kapkodd magad! Jelenésünk van.-néz hátra egy másodpercre, majd újra a szekrényéhez fordul.
-He?-kérdezek vissza, nem túl nőiesen.
-Ma lesz a kiállításom megnyitója és te leszel a kísérőm.-tájékoztat.
-Igen? És én erről miért is nem tudtam? Mármint, hogy én leszek a kísérőd?-nézek rá rosszallóan.-Mi van a multkori csajjal, akit felhoztál ide? Ahogy hallottam elég jól kijöttetek egymással. Vastagabb falak kellenének, mert alíg tudtam tőletek aludni.-mosolygok a végére.
-Igen-igen, tudom. Jó volt, de nem az igazi. Csak azért volt velem, hogy lefotózzam, mivel kiderült, hogy modell akar lenni...
-Jah, értem. Sajnálom.
-Nem kell. Inkább kapkodd magad!-fordul felém, miközben magára erőltet egy fekete farmert.
-De nincs egy ruhám se!-nyafogom, miközben a hátamra fordulok, így fejjel lefele láthatom ideges barátom arcát.
-Gyere.-húz a csuklómnál fogva a szekrényemhez.
Szerencsésen majdnem felesek az ajtó küszöbében.
-Tessék. Vedd fel ezt! Van 10 perced, hogy elkészülj!-mondja, majd kiviharzik a szobámból.
Végignézek a ruhán és felismerem, a tavalyi szülinapi ajándékomat.
-Én ezt fel nem veszem! Ez nem az én stílusom!-kiabálom át.
-Felveszed és kész! Mindjárt indulunk. Úgyhogy, ha nem akarsz bugyiban és melltartóban megjelenni, akkor kapkodd magad!-üvlöti vissza.
-Hogy az a...-mérgelődök magamban, miközben magamra rántgatom a ruhát.
Az egész fekete, pánt nélküli miniruha. Gyűrődéses anyagból van, ami épphogy a fenekem alá ér. Nem nagyon csípem ezt a ruhát.
Megfésülködök és hajamat egy elegánsabb kontyba fogom fel. Előkeresem rég nem látott fekete magassarkúmat és készen is vagyok. Még kihúzom a szemem és leugrok a konyhába meginni egy pohár kakaót. Amint ezzel végeztem, már majdnem 9 volt és barátocskám még sehol sincs.
-Zayn! A hajad már tökéletes! Vonszold le a hátsód és essünk túl ezen!-kiabálok fel a lépcsőn.
Perceken bellül lezúg a lépcsőn. Fekete farmeréhez egy fekete selyeminget húzott, fel, ami hát.....eléggé....jól áll neki. Haja pontosan beállítva, egy kósza hajszál sincs.
-És még én siessek?-mondom gúnyosan, miközben összefonom magam elött karjaimat.
-A tökéleteshez idő kell. Siessünk, mert mindjárt kezdődik.
Pár perc múlva már a fekete BMW-jében ülünk és a galéria felé tartottunk.
Nemsokára meg is érkeztünk. Belém karolt, ahogy kiszálltunk az autóból és megnyitotta a kiállítást. Nekem szépen mosolyogva kellett bájcsevegnem mindenkivel, aki odajött hozzánk. Egy kis idő után meguntam az egy helyben ácsorgást, így elundúltam felfedezni Zayn munkáját. Mert hiszitek vagy sem, nekem sem mutatta meg, miket fog kiállítani.
Volt jó pár tájképe, fekete-fehér, színes, portrék, állatos képek. A legjobban a babás képek tetszettek főleg az amelyikben a baba egy zöld sapkában volt és egy kiskutyával ült szemben, miközben aranyosan mosolygott.
Már majdnem visszamentem volna Zayn-hez, amikor is magammal találtam szemben magam. Legalább 7-8 kép volt rólam egymás mellett. A legtöbb jól is sikerült, de az egyiken különösen hülyén festettem. Felment bennem a pumpa-és az nem jó. Nem is engedtem meg, hogy kiállítsa a fotóimat!
-Zayn!-kiáltom el magam, mire mindenki rámnéz, én viszont csak magammal szemezek.-Zain Jawadd Malik!-szegezem neki mutató ujjamat, amint szemem elé kerül, ilyedt arccal és úgy folytatom tovább hangosabb leszidását.-Ki a fene engedte meg, hogy kiállítsd az én képeimet?-kiabálom.-Főleg ezt itt!-mutatok az egyikre.-Ezen tök hülyén nézek ki.-fortyogok.
Hebeg itt nekem egy sort, de nem tud meghatni.
-Szerintem épp ellenkezőleg. Igen csinos azon a képen. Ahogy mindegyik másikon is.-jön egy ismeretlen hang.
Dühtől fortyogva fordulok az idegen felé és kevés kell ahhoz, hogy ne röhögjem el magam.
A csávóka fekete bőrgatyában, egy narancssárga selyemingben és egy bakancsban volt. Félig rasztás hajában neonzöld és rózsaszín tincsek foglaltak helyet. Az összhatás, komolyan....enyhén durva volt.
-Köszönöm, de ön kicsoda?-méregetem az ipsét.
-Egy divatcégnél dolgozom. Johs Etdkins vagyok, állok szolgálatára.-csókol kezet nekem.
Fúj!-rázom meg, majd törlöm meg a ruhában nyálas kacsómat.
-Jól van emberek nincs itt semmi látnivaló a képeken kívül! Úgyhogy azt nézzék ne engem, mert szétrúgom a seggüket!-mondom elég hangosan ahhoz, hogy a teremben mindenki meghallja.
Zayn a fejét fogja tőlem, a hapsi meg csak vigyorog. Most mi van?
-Egy munkát ajánlanák fel önnek a cégünknél, mint modell.-mondja a hapsi.
-Nem.-vágom rá egyből.
-Ho-hogy-hogy nem? Még át sem gondolta.-hápogott a hapek.
-Azt mondtam nem. Köszönöm, de megvagyok elégedve a jelenlegi munkámmal, mind segéd, a bárátomnak.-mondom a fedősztorit.
-Értem. De azért itt van a névjegyem, ha esetleg meggondolná magát.-mosolyog rám, majd elhúz.
-Kipróbálhatád legalább.-súgja oda nekem Zayn.
-Ne kezd te is!-nézek rá szúrósan, mire elkapja fejét, majd elmosolyodik és belém karol.
Már bő egy órája állok itt Zayn mellett és mosolygok megállás nélkül. Szerintem már az arcom úgy is marad.
-Zayn elegem van!-súgom oda neki, mikor távozott egy öreg fószer köreinkből.
-Nemsokára vége lesz.-nyugtatgat....ezzel már fél órája.
Erre sóhajtok egyet és ismét mosolygok, mert megint itt van egy másik hapsi.
-Jónapot.-ráz kezet barátommal.-Én Amerikából jöttem ide szabadságra és el kell mondanom, ön sokkal tehetségesebb fotós, mint nálunk valamennyien. Ezzel bíztos el fogok hencegni otthon, hogy ilyen szép képeket láttam.-mosolyog.
-Köszönöm szépen.-Zayn megállás nélkül tartja a szemkontaktust.
Csak tudnám minek erőlködik ennyire.
-Kérdezhetnék valamit?-fordul felém.-Maga szerepel néhány képen, ugye?
-Igen.-válaszolom tömören.
-Megkérdezhetném, hogy nem-e állna nekem is modellt néhány képhez? Megmutatnám az otthoniaknak, hogy milyen szép is európa.-mosolyog rám.
-De csak pár képet.
-Igen. Csak egy párat. És ha esetleg van egy-két barátnője, akik ugyanilyen csinosak, mint maga, őket is elhozhatná.
-Rendben.
-Nem mennénk már Frank-bácsi? Már több, mint 3-szor körbejártuk a helyet.-morgolódja egy göndörhajú fiú a háta mögött.
Egy kis időbe bele tellik, mire felismerem a jövevényt.
-Ó, hello pincérsrác!-köszönök neki vidáman, mire rámkapja zöldes-kék szemeit.
-Ööö...hello.-köszön vissza.
-Tia Othen vagyok. Múltkor a bemutatkozás elmaradt.-nyújtok neki kezet.
-Ismeritek egymást?-vonja fel egyik szöldökét Zayn.
-Tegnap nálunk reggelizett.-válaszol helyettem a srác, majd elfogadja a kezem.-Harold Edward Styles vagyok, de szólíts csak Harry-nek.-mondja unottan és zsebre vágja a kezét.
A szmoking igazán jól áll neki.
-Ha már ismeritek egymást, esetleg közös fotókat is készíthetnénk.-lelkesül fel a férfi.
-Én benne vagyok.-vigyorgok a fiúra és előre elképzelem a képeket.
Képzelgésembe telefonom csörgése zavar meg. A hangos rock zene belehasít a fehér terem, egyhangú susmorgásába.
-Hallo?-veszem fel.
-Szia Tia!-szólal meg a vonal másik végén a Főnök hangja.
-Főnök?
-Munka van. Gyere be az irodámba.
-Máris megyek. Vászlát.-majd lecsapom és elteszem a mobilom.
-Mennem kell.-jelentem ki.-Ide a kulcsokat.-tartom markomat Zayn elé.
-Dehogy is.-ellenkezik rögtön, mire felsóhajtok.
-Zayn. Már bő 3 éve megvan a jogsim. Ide a kulcsokat.-mondom nyomatékosabban.
-Nem.
-Zayn! Kezd egy kicsit elegem lenni ebből!
-Akkor sem. Nem adom a kicsikémet.
-Ha nem adod összekócolom a hajad.-fenyegetőzök.
-Jól van. Itt van.-vágja be a durcit és odaadja a kulcsot.
-Köszönöm. Nyugi nem fogom meghúzni. Vigyázok rá és nem hajtom túl. Estefelé otthon leszek. Szia. Viszlát.-köszönök el az úrtól.-Pápá Harry.-integetek még a srácnak, majd bevágódom a kocsiba és a Főnökhöz hajtok. Felliftezek az idorájáához.
-Szia Niall.-könyökölök az asztalára, hogy egy szintben legyünk.
-Hűha Tia. De jól nézel ki.-füttyent egyet.
-Köszi.-nyomok egy puszit az arcára köszönés képpen.-A Főnök bent van?-kérdezem flörtölve.
-Persze.-mondja mosolyogva.-Dodie már bent van nála.
-Szóval közös meló lesz! De jó!-lelkesedek, majd az ajtó felé közeledek.
Kezem a kilincsen, amikor is rám mászik egy hatalmas szörnyeteg.
-Áááá! Póóóóók!-kiabálok, miközben a Főnök irodájában ugrálok.-Szedjétek le! Szedjétek le!-ugrálok és nem figyelek merre megyek.
Valahogy a Főnök ölében kötök ki-szerintem a magassarkúnak köszönhetően-és reflexszerűen ölelem át nyakát. Felnézek barna szemeibe, ami meglepettséget tükröz.
-Helló Főnök!-vigyorgok a képébe.
puszi: Enci-jrock fan xD
3. fejezet: A kiállítás
Tia szemszöge
-Bíp, bíp, bííííp....-szól az ébresztő óra.
-Zayn...Zayn...kapcsold ki azt a rohadt órát!-morgom kómásan.
-Te közelebb vagy hozzá.-mondja és horkol tovább.
-Jesszus! Te idióta barom, hogy a fenébe nem vagy képes kikapcsolni azt a kibaszott órát!?-mérgelődök, majd lecsapom a vekkert és megnézem az időt.
Fél 9. Visszafészkelem magam Zayn karjai közé és próbálok tovább aludni. Az ő ágya, mintha puhább lenne, mint az enyém. Ez nem fair. Bár lehet csak képzelem, mert már elég régen találkoztam az öreg haverommal.
-Hány óra van?-kérdezi kis idő múlva álmosan barátocskám.
-Öhm....fél 9.-válaszolom.
-.....Mi?-akad ki pár perc múlva.
-Fél 9.-ismétlem meg nyugodtan.
-Basszus!-ugrik ki mellőlem, és elfoglalja a fürdőt.
Hátamra fordulok, kezemet a hasamra teszem és próbálok tovább szunyókálni, de haverom zajongása nem hagy.
-Zayn, hol vannak a ruháim?-kérdezem, mikor észreveszem, hogy csak fekete fehérneműszettemben terülök szét az ágyon.
-Az ágy mellett. Meleg volt.-kiabálja a fürdőből.
Felemelem egyik lábamat és a térdemen levő egyik mély vágást vizsgálgatom. Mikor is szereztem? Asszem még két hete. És még mindíg meglátszik...egy kis alapozóval láthatatlan lesz. Akárcsak a többi.-simítom végig őket. Ekkor trappol be, majdnem fekete hajú barátom.
-Maradj így!-utasít.
-De hiszen csak az egyik sebemet vizsgálgattam.-ellenkezék, de már lekpott.
Nagy szemeket mereszt rám.
-Milyen sebeket?-ugrik be mellém az ágyba és lábamat kezdi vizsgálgatni.
-Még két hete volt egy munkám, ami kicsit eldurvult. De semmi különös.-mondom.
-Jobban is vigyázhatnál magadra Tia.-mosolyog rám.
Végig simít bokám felett lévő tetkómon, ami egy fekete, ördöglányból áll, ahogy ül és felhúzza a lábait.
Hirtelen felpattan és a szekrényében kezd el kutakodni.
Felé fordulok, vagyis hasra és úgy mérem végig barátomat. Egy szál fekete boxerben feszít elöttem, nekem háttal. Elég izmos, mondhatjuk, de hogy nem olyan nagyok a bicepszei, szerintem sokkal jobban néz ki, mintha ki lenne gyúrva, mint egy kétajtós szekrény.
-Tudod, hogy jól áll neked ez a boxer? Csak egy kicsit szerintem sok.-vigyorgok a hátának.
-Ne engem nézegess, hanem kapkodd magad! Jelenésünk van.-néz hátra egy másodpercre, majd újra a szekrényéhez fordul.
-He?-kérdezek vissza, nem túl nőiesen.
-Ma lesz a kiállításom megnyitója és te leszel a kísérőm.-tájékoztat.
-Igen? És én erről miért is nem tudtam? Mármint, hogy én leszek a kísérőd?-nézek rá rosszallóan.-Mi van a multkori csajjal, akit felhoztál ide? Ahogy hallottam elég jól kijöttetek egymással. Vastagabb falak kellenének, mert alíg tudtam tőletek aludni.-mosolygok a végére.
-Igen-igen, tudom. Jó volt, de nem az igazi. Csak azért volt velem, hogy lefotózzam, mivel kiderült, hogy modell akar lenni...
-Jah, értem. Sajnálom.
-Nem kell. Inkább kapkodd magad!-fordul felém, miközben magára erőltet egy fekete farmert.
-De nincs egy ruhám se!-nyafogom, miközben a hátamra fordulok, így fejjel lefele láthatom ideges barátom arcát.
-Gyere.-húz a csuklómnál fogva a szekrényemhez.
Szerencsésen majdnem felesek az ajtó küszöbében.
-Tessék. Vedd fel ezt! Van 10 perced, hogy elkészülj!-mondja, majd kiviharzik a szobámból.
Végignézek a ruhán és felismerem, a tavalyi szülinapi ajándékomat.
-Én ezt fel nem veszem! Ez nem az én stílusom!-kiabálom át.
-Felveszed és kész! Mindjárt indulunk. Úgyhogy, ha nem akarsz bugyiban és melltartóban megjelenni, akkor kapkodd magad!-üvlöti vissza.
-Hogy az a...-mérgelődök magamban, miközben magamra rántgatom a ruhát.
Az egész fekete, pánt nélküli miniruha. Gyűrődéses anyagból van, ami épphogy a fenekem alá ér. Nem nagyon csípem ezt a ruhát.
Megfésülködök és hajamat egy elegánsabb kontyba fogom fel. Előkeresem rég nem látott fekete magassarkúmat és készen is vagyok. Még kihúzom a szemem és leugrok a konyhába meginni egy pohár kakaót. Amint ezzel végeztem, már majdnem 9 volt és barátocskám még sehol sincs.
-Zayn! A hajad már tökéletes! Vonszold le a hátsód és essünk túl ezen!-kiabálok fel a lépcsőn.
Perceken bellül lezúg a lépcsőn. Fekete farmeréhez egy fekete selyeminget húzott, fel, ami hát.....eléggé....jól áll neki. Haja pontosan beállítva, egy kósza hajszál sincs.
-És még én siessek?-mondom gúnyosan, miközben összefonom magam elött karjaimat.
-A tökéleteshez idő kell. Siessünk, mert mindjárt kezdődik.
Pár perc múlva már a fekete BMW-jében ülünk és a galéria felé tartottunk.
Nemsokára meg is érkeztünk. Belém karolt, ahogy kiszálltunk az autóból és megnyitotta a kiállítást. Nekem szépen mosolyogva kellett bájcsevegnem mindenkivel, aki odajött hozzánk. Egy kis idő után meguntam az egy helyben ácsorgást, így elundúltam felfedezni Zayn munkáját. Mert hiszitek vagy sem, nekem sem mutatta meg, miket fog kiállítani.
Volt jó pár tájképe, fekete-fehér, színes, portrék, állatos képek. A legjobban a babás képek tetszettek főleg az amelyikben a baba egy zöld sapkában volt és egy kiskutyával ült szemben, miközben aranyosan mosolygott.
Már majdnem visszamentem volna Zayn-hez, amikor is magammal találtam szemben magam. Legalább 7-8 kép volt rólam egymás mellett. A legtöbb jól is sikerült, de az egyiken különösen hülyén festettem. Felment bennem a pumpa-és az nem jó. Nem is engedtem meg, hogy kiállítsa a fotóimat!
-Zayn!-kiáltom el magam, mire mindenki rámnéz, én viszont csak magammal szemezek.-Zain Jawadd Malik!-szegezem neki mutató ujjamat, amint szemem elé kerül, ilyedt arccal és úgy folytatom tovább hangosabb leszidását.-Ki a fene engedte meg, hogy kiállítsd az én képeimet?-kiabálom.-Főleg ezt itt!-mutatok az egyikre.-Ezen tök hülyén nézek ki.-fortyogok.
Hebeg itt nekem egy sort, de nem tud meghatni.
-Szerintem épp ellenkezőleg. Igen csinos azon a képen. Ahogy mindegyik másikon is.-jön egy ismeretlen hang.
Dühtől fortyogva fordulok az idegen felé és kevés kell ahhoz, hogy ne röhögjem el magam.
A csávóka fekete bőrgatyában, egy narancssárga selyemingben és egy bakancsban volt. Félig rasztás hajában neonzöld és rózsaszín tincsek foglaltak helyet. Az összhatás, komolyan....enyhén durva volt.
-Köszönöm, de ön kicsoda?-méregetem az ipsét.
-Egy divatcégnél dolgozom. Johs Etdkins vagyok, állok szolgálatára.-csókol kezet nekem.
Fúj!-rázom meg, majd törlöm meg a ruhában nyálas kacsómat.
-Jól van emberek nincs itt semmi látnivaló a képeken kívül! Úgyhogy azt nézzék ne engem, mert szétrúgom a seggüket!-mondom elég hangosan ahhoz, hogy a teremben mindenki meghallja.
Zayn a fejét fogja tőlem, a hapsi meg csak vigyorog. Most mi van?
-Egy munkát ajánlanák fel önnek a cégünknél, mint modell.-mondja a hapsi.
-Nem.-vágom rá egyből.
-Ho-hogy-hogy nem? Még át sem gondolta.-hápogott a hapek.
-Azt mondtam nem. Köszönöm, de megvagyok elégedve a jelenlegi munkámmal, mind segéd, a bárátomnak.-mondom a fedősztorit.
-Értem. De azért itt van a névjegyem, ha esetleg meggondolná magát.-mosolyog rám, majd elhúz.
-Kipróbálhatád legalább.-súgja oda nekem Zayn.
-Ne kezd te is!-nézek rá szúrósan, mire elkapja fejét, majd elmosolyodik és belém karol.
Már bő egy órája állok itt Zayn mellett és mosolygok megállás nélkül. Szerintem már az arcom úgy is marad.
-Zayn elegem van!-súgom oda neki, mikor távozott egy öreg fószer köreinkből.
-Nemsokára vége lesz.-nyugtatgat....ezzel már fél órája.
Erre sóhajtok egyet és ismét mosolygok, mert megint itt van egy másik hapsi.
-Jónapot.-ráz kezet barátommal.-Én Amerikából jöttem ide szabadságra és el kell mondanom, ön sokkal tehetségesebb fotós, mint nálunk valamennyien. Ezzel bíztos el fogok hencegni otthon, hogy ilyen szép képeket láttam.-mosolyog.
-Köszönöm szépen.-Zayn megállás nélkül tartja a szemkontaktust.
Csak tudnám minek erőlködik ennyire.
-Kérdezhetnék valamit?-fordul felém.-Maga szerepel néhány képen, ugye?
-Igen.-válaszolom tömören.
-Megkérdezhetném, hogy nem-e állna nekem is modellt néhány képhez? Megmutatnám az otthoniaknak, hogy milyen szép is európa.-mosolyog rám.
-De csak pár képet.
-Igen. Csak egy párat. És ha esetleg van egy-két barátnője, akik ugyanilyen csinosak, mint maga, őket is elhozhatná.
-Rendben.
-Nem mennénk már Frank-bácsi? Már több, mint 3-szor körbejártuk a helyet.-morgolódja egy göndörhajú fiú a háta mögött.
Egy kis időbe bele tellik, mire felismerem a jövevényt.
-Ó, hello pincérsrác!-köszönök neki vidáman, mire rámkapja zöldes-kék szemeit.
-Ööö...hello.-köszön vissza.
-Tia Othen vagyok. Múltkor a bemutatkozás elmaradt.-nyújtok neki kezet.
-Ismeritek egymást?-vonja fel egyik szöldökét Zayn.
-Tegnap nálunk reggelizett.-válaszol helyettem a srác, majd elfogadja a kezem.-Harold Edward Styles vagyok, de szólíts csak Harry-nek.-mondja unottan és zsebre vágja a kezét.
A szmoking igazán jól áll neki.
-Ha már ismeritek egymást, esetleg közös fotókat is készíthetnénk.-lelkesül fel a férfi.
-Én benne vagyok.-vigyorgok a fiúra és előre elképzelem a képeket.
Képzelgésembe telefonom csörgése zavar meg. A hangos rock zene belehasít a fehér terem, egyhangú susmorgásába.
-Hallo?-veszem fel.
-Szia Tia!-szólal meg a vonal másik végén a Főnök hangja.
-Főnök?
-Munka van. Gyere be az irodámba.
-Máris megyek. Vászlát.-majd lecsapom és elteszem a mobilom.
-Mennem kell.-jelentem ki.-Ide a kulcsokat.-tartom markomat Zayn elé.
-Dehogy is.-ellenkezik rögtön, mire felsóhajtok.
-Zayn. Már bő 3 éve megvan a jogsim. Ide a kulcsokat.-mondom nyomatékosabban.
-Nem.
-Zayn! Kezd egy kicsit elegem lenni ebből!
-Akkor sem. Nem adom a kicsikémet.
-Ha nem adod összekócolom a hajad.-fenyegetőzök.
-Jól van. Itt van.-vágja be a durcit és odaadja a kulcsot.
-Köszönöm. Nyugi nem fogom meghúzni. Vigyázok rá és nem hajtom túl. Estefelé otthon leszek. Szia. Viszlát.-köszönök el az úrtól.-Pápá Harry.-integetek még a srácnak, majd bevágódom a kocsiba és a Főnökhöz hajtok. Felliftezek az idorájáához.
-Szia Niall.-könyökölök az asztalára, hogy egy szintben legyünk.
-Hűha Tia. De jól nézel ki.-füttyent egyet.
-Köszi.-nyomok egy puszit az arcára köszönés képpen.-A Főnök bent van?-kérdezem flörtölve.
-Persze.-mondja mosolyogva.-Dodie már bent van nála.
-Szóval közös meló lesz! De jó!-lelkesedek, majd az ajtó felé közeledek.
Kezem a kilincsen, amikor is rám mászik egy hatalmas szörnyeteg.
-Áááá! Póóóóók!-kiabálok, miközben a Főnök irodájában ugrálok.-Szedjétek le! Szedjétek le!-ugrálok és nem figyelek merre megyek.
Valahogy a Főnök ölében kötök ki-szerintem a magassarkúnak köszönhetően-és reflexszerűen ölelem át nyakát. Felnézek barna szemeibe, ami meglepettséget tükröz.
-Helló Főnök!-vigyorgok a képébe.
2012. szeptember 1., szombat
2.fejezet:Átlagos nap Louissal(Dodie)
Sziasztok!Köszönjük a komit.Remélem ehhez a részhez is fog jönni legalább egy.Remélem tetszik a rész.Következő fejezet szombaton jön Encitől.Jó olvasást.
Lovecsi:D 1DodoPayne <3
Egyik reggel az idóta legjobb barátom keltett,Louis.
- Louis William Tomlinson,te vadbarom.Huhhh,most menekűlj ha nem akarod,hogy egy számodra fontos dolognak baja essen.-űvőltöztem csúrom vizesen az ágyamból.
- Ne,ne báts.Bocsiii csak mér fél órája ébreszgetlek szép szóval és megse mozdultál.Bcsi nagyon sajnálom ne őld meg a kicsi Louist,még szükségem van rá.-kérlelt.
- Jó de csak tudd azért mert nem tudok rád haragudni.-megőleltem így ő is vizes lett.
Végigmért majd közölte velem,hogy átlátszik a pólóm a víztől.Háton egy fehér topban aludtam.
- Miért zavar?Ha igen akkor nem kell bámúlni.-majd a szekrényemhez mentem kiválasztottam pár igen kedvenc ruhadarabomat és a fürdő felé vettem az írányt.Letúsoltam,majd magamra őltöttem a csíkos pólomat és a szép piros csőgatyámat.Párosúlt hozzájuk a kedvenc fehér konverse cipőm.Kéléptem a fűrdőböl majd megkerestem a haverkámat aki a konyhában serénykedet sajnálatomra.
- Mielőtt,kiritizálná csak kávét és szendvicset csinálok neked engesztelés képpen.És csíni vagy.Tetszik ez a ruha össze álításod.
- Ooo,a francba pedig most akartalak.Tudom,hogy jól nézek ki.És nekem is tetszik a te ruha kombód.-rajta is egy fekete fehér csíkos póló,egy piros nadrág meg valamilyen fehér cipő volt.
Megettem a kaját ami egész ehető volt és hozzá pedig elszürcsőltem a kávémat.Miútán végeztem Lou a kezmnél fogva felhúzott majd ki az utcára.
- Hova megyünk Louiskám?
- Kevinekhez,majd az állatkertbe,de most ne zárj be légyszi a majmokhoz mint múltkor,mert az egyig hölgy csimpáznak bejöttem.És útána pedig a vidám parkba.És múta hívsz Luiskámnak?
- Majd még meng fontolom a majmokat.És most óta.
Elmentünk a parkba,ahol szerencsére nem voltak galambok,így az állatkert felé vettük az írány.Kifizettük a belépőt majd az álatok bámúlásába kezdtünk.Zsiráfokkal kezdtünk majd jöttek a fókák és az én 3 személyes kedvencem.A pingvinek a majmok és a kecskék.Lou nem nagyon szívlelte a szakállas állatot így eszembe jutott,hogy ha nem akar a majmok hoz kerűlni akkor megy a kecskékhez.Vettem kecske kaját(lehetett őket etetni)majd bele nyúltam a zacskóba és kivettem belőle egy marék nem tudom mit majd bele csempésztem Louis farzsebébe észrevétlenűl.
- Louis mennj be a kecskékhez!-szólítottam fel a kékszemű haveromat.
- Miért?Nem megyek be oda közéjük,utálom öket.Ilyesztő a fejűkön az az izé.
- Louis vagy bemész vagy megmútatom,hogy mi mindenre jó egy harapó fogó és az nem kellemes látvány se érzés.
- Jó,jó megyek csak hagyd abba a fenyegetőzést.-egy győzedelmes mosoly ült ki az arcomra.
Louis bemászot a kecskék közé majd az egyiket megsimogadta.Az egyik elkezdte szagolgatni a fenekét,gondolom kiszagolta az oda rejtett kaját.Lou ezt természetesen észre vette és elkezdett körbe körbe szaladgálni és üvöltözni.Egyre több és több kecske kezte kergetni.Az egyik bak segbe dőfte ő pedig akkorát ugrott hogy ledöntötte a szalma bálák felét és egy nagy seggest űlt.Természetesen én szakadtam a röhögéstől.
- Dodie ahelyet,hogy ott fuldokolsz a röhögéstől inkább leszedhetnéd rólam ezeket a vadállatokat.
- Nem lenne egyszerűbb ki űríteni a farzsebedet,és akkor talán békén hagynak.-mondtam fuldokolva.
Ő azt tette amit mondtam és a kecskék békén is hagyták.
- Dodie,hogy a francba kerűlt ez az én farzsebembe?Minek kellet ez?Tudod,hogy érzékeny vagyok erre a tőkéletes formájú fenekemre.
- Unatkoztam + te kérted,hogy ne zárjalak össze a majmokkal.És tudom hogy az az érzékeny pontod.
- Amin mellesleg 1 millio font biztosítás van.-itt megint elő tört belőlem a röhögés.
Még megnéztűk pár állatot.A kacsa úsztatóba belelöktem,de ő vissza élt a kedvességem amikor is nyújtottam a kezem,hogy ki segítsem ő gonosz módon berántott maga melé.Egy ideje már a kacsákkal és a pelikánokkal pancsoltunk mikor jött egy gondozó és észre vett minket.Rögtön ki pattantunk a tavacskából és szaladásnak indultunk a gondzó pedig söprűvel utánunk.Szerencsére jó fútoknak minősültünk ezért a dolgozó csak a bejáratnál ért utól minket.Büntetésünk abból ált,hogy kitiltottak minket a kertből.Most a vidám park felé vettük az útunkat ami gyalog egy picit messze volt.Csak 1 órát gyalogoltunk odáig.Ott is megvettük a belépőnket.Elsőnek a dodzsemet vettük célba persze egymást kergettük a koccsikkal és ahányszor csak lehetett elég agreszívan bele mentünk egymásba.Aztán jött a céllövölde majd valami unalmas játékra rángatott fel.A vízi akármi lett a következő szerencsés majd a szellem kastély.Szegény Louis baba össze fosta magát a félelemtől,mert a háttunk mögötti kiscsajnak addtam 2 fontot,hogy ijesztgesse Lout.Minden egyes akciónk útán hozzám,bújt abban reménykedve,hogy megvédem őt a nem létező szellemektől.Jött még pár játék ami fejre ált és össze vissza forgot.Már legalább ott lehettünk 3 órát mikor a hullám vasútnál áltunk sorba amit én nem nagyon kedveltem,mert egy picit rozoga volt.Pont most szólalt meg a telefonom hálistennek.A főnököm hívott,hogy mennem kéne mert akadt egy melló.
- Louis,a főnököm hívott,hogy mennem kell.Úgye nem harakszól meg ha most lelépek?
- Nem menny csak nyugodtam.
Együtt kivonúltunk a vidám parkból majd én a munka helyem felé vettem az irányt.
- Helló Liam!Na mi a feladatom?
- Szia Dodie!Majd ha meg jött Tia elmondom addig helyezd magad kényelembe.Jút eszembe nagyon csinos vagy ma.
- Köszi,te is jól nézel ki.-pattantam fel az asztalára.
- Kösz.
El keztünk szemezni,majd mind ketten elmosolyodtunk.Tiúska egy kicsit késve érkezett meg és elég furi öltözékben.
Lovecsi:D 1DodoPayne <3
Egyik reggel az idóta legjobb barátom keltett,Louis.
- Louis William Tomlinson,te vadbarom.Huhhh,most menekűlj ha nem akarod,hogy egy számodra fontos dolognak baja essen.-űvőltöztem csúrom vizesen az ágyamból.
- Ne,ne báts.Bocsiii csak mér fél órája ébreszgetlek szép szóval és megse mozdultál.Bcsi nagyon sajnálom ne őld meg a kicsi Louist,még szükségem van rá.-kérlelt.
- Jó de csak tudd azért mert nem tudok rád haragudni.-megőleltem így ő is vizes lett.
Végigmért majd közölte velem,hogy átlátszik a pólóm a víztől.Háton egy fehér topban aludtam.
- Miért zavar?Ha igen akkor nem kell bámúlni.-majd a szekrényemhez mentem kiválasztottam pár igen kedvenc ruhadarabomat és a fürdő felé vettem az írányt.Letúsoltam,majd magamra őltöttem a csíkos pólomat és a szép piros csőgatyámat.Párosúlt hozzájuk a kedvenc fehér konverse cipőm.Kéléptem a fűrdőböl majd megkerestem a haverkámat aki a konyhában serénykedet sajnálatomra.
- Mielőtt,kiritizálná csak kávét és szendvicset csinálok neked engesztelés képpen.És csíni vagy.Tetszik ez a ruha össze álításod.
- Ooo,a francba pedig most akartalak.Tudom,hogy jól nézek ki.És nekem is tetszik a te ruha kombód.-rajta is egy fekete fehér csíkos póló,egy piros nadrág meg valamilyen fehér cipő volt.
Megettem a kaját ami egész ehető volt és hozzá pedig elszürcsőltem a kávémat.Miútán végeztem Lou a kezmnél fogva felhúzott majd ki az utcára.
- Hova megyünk Louiskám?
- Kevinekhez,majd az állatkertbe,de most ne zárj be légyszi a majmokhoz mint múltkor,mert az egyig hölgy csimpáznak bejöttem.És útána pedig a vidám parkba.És múta hívsz Luiskámnak?
- Majd még meng fontolom a majmokat.És most óta.
Elmentünk a parkba,ahol szerencsére nem voltak galambok,így az állatkert felé vettük az írány.Kifizettük a belépőt majd az álatok bámúlásába kezdtünk.Zsiráfokkal kezdtünk majd jöttek a fókák és az én 3 személyes kedvencem.A pingvinek a majmok és a kecskék.Lou nem nagyon szívlelte a szakállas állatot így eszembe jutott,hogy ha nem akar a majmok hoz kerűlni akkor megy a kecskékhez.Vettem kecske kaját(lehetett őket etetni)majd bele nyúltam a zacskóba és kivettem belőle egy marék nem tudom mit majd bele csempésztem Louis farzsebébe észrevétlenűl.
- Louis mennj be a kecskékhez!-szólítottam fel a kékszemű haveromat.
- Miért?Nem megyek be oda közéjük,utálom öket.Ilyesztő a fejűkön az az izé.
- Louis vagy bemész vagy megmútatom,hogy mi mindenre jó egy harapó fogó és az nem kellemes látvány se érzés.
- Jó,jó megyek csak hagyd abba a fenyegetőzést.-egy győzedelmes mosoly ült ki az arcomra.
Louis bemászot a kecskék közé majd az egyiket megsimogadta.Az egyik elkezdte szagolgatni a fenekét,gondolom kiszagolta az oda rejtett kaját.Lou ezt természetesen észre vette és elkezdett körbe körbe szaladgálni és üvöltözni.Egyre több és több kecske kezte kergetni.Az egyik bak segbe dőfte ő pedig akkorát ugrott hogy ledöntötte a szalma bálák felét és egy nagy seggest űlt.Természetesen én szakadtam a röhögéstől.
- Dodie ahelyet,hogy ott fuldokolsz a röhögéstől inkább leszedhetnéd rólam ezeket a vadállatokat.
- Nem lenne egyszerűbb ki űríteni a farzsebedet,és akkor talán békén hagynak.-mondtam fuldokolva.
Ő azt tette amit mondtam és a kecskék békén is hagyták.
- Dodie,hogy a francba kerűlt ez az én farzsebembe?Minek kellet ez?Tudod,hogy érzékeny vagyok erre a tőkéletes formájú fenekemre.
- Unatkoztam + te kérted,hogy ne zárjalak össze a majmokkal.És tudom hogy az az érzékeny pontod.
- Amin mellesleg 1 millio font biztosítás van.-itt megint elő tört belőlem a röhögés.
Még megnéztűk pár állatot.A kacsa úsztatóba belelöktem,de ő vissza élt a kedvességem amikor is nyújtottam a kezem,hogy ki segítsem ő gonosz módon berántott maga melé.Egy ideje már a kacsákkal és a pelikánokkal pancsoltunk mikor jött egy gondozó és észre vett minket.Rögtön ki pattantunk a tavacskából és szaladásnak indultunk a gondzó pedig söprűvel utánunk.Szerencsére jó fútoknak minősültünk ezért a dolgozó csak a bejáratnál ért utól minket.Büntetésünk abból ált,hogy kitiltottak minket a kertből.Most a vidám park felé vettük az útunkat ami gyalog egy picit messze volt.Csak 1 órát gyalogoltunk odáig.Ott is megvettük a belépőnket.Elsőnek a dodzsemet vettük célba persze egymást kergettük a koccsikkal és ahányszor csak lehetett elég agreszívan bele mentünk egymásba.Aztán jött a céllövölde majd valami unalmas játékra rángatott fel.A vízi akármi lett a következő szerencsés majd a szellem kastély.Szegény Louis baba össze fosta magát a félelemtől,mert a háttunk mögötti kiscsajnak addtam 2 fontot,hogy ijesztgesse Lout.Minden egyes akciónk útán hozzám,bújt abban reménykedve,hogy megvédem őt a nem létező szellemektől.Jött még pár játék ami fejre ált és össze vissza forgot.Már legalább ott lehettünk 3 órát mikor a hullám vasútnál áltunk sorba amit én nem nagyon kedveltem,mert egy picit rozoga volt.Pont most szólalt meg a telefonom hálistennek.A főnököm hívott,hogy mennem kéne mert akadt egy melló.
- Louis,a főnököm hívott,hogy mennem kell.Úgye nem harakszól meg ha most lelépek?
- Nem menny csak nyugodtam.
Együtt kivonúltunk a vidám parkból majd én a munka helyem felé vettem az irányt.
- Helló Liam!Na mi a feladatom?
- Szia Dodie!Majd ha meg jött Tia elmondom addig helyezd magad kényelembe.Jút eszembe nagyon csinos vagy ma.
- Köszi,te is jól nézel ki.-pattantam fel az asztalára.
- Kösz.
El keztünk szemezni,majd mind ketten elmosolyodtunk.Tiúska egy kicsit késve érkezett meg és elég furi öltözékben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)