Write center

Sziasztok asszonyok és urak! Megjöttem, jöttünk az új résszel. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog és kapok egy-két kommentet. Barátnőm ebbe már kissé jártasabb ebben, ezért ő követeli a minimum 2 kommentet, de azért én is nagyon szeretném tudni, hogy mi a véleményetek. Szóval légyszi!!! :3 Akkor ennyi is lenne és jó olvasást a fejezethez. :)))

Puszika ;D



Tia




Rettenetes fejfájásra ébredek.
-Hogy a rohadt életbe! Miért kell ennyire fájnia a fejemnek? Hogy pukkadna meg!-morgom kisebb-nagyobb megakadásokkal.
Zayn viszont már húz is fel a földről és hazamegyünk. Szegény rendőr...remélem nem ütött akkorát Doddie, hogy kómába essen. Tudom, hogyha felakarják ébreszteni ő is gyilkolni tud...akárcsak én.
Otthon rögtön beveszek egy fejfájás csillapítót, majd elfoglalom a fürdőt. Valamiért olyan büdös vagyok....Ahhh! Csak remélni tudom, hogy ez nem az amire gondolok!-sikálom a lábamról, ahol a legjobban érződik.
Király....még egyszer nem alszok egy árokban!
Több mint fél órát sikálom magam és majdnem egy egész doboz tusfürdőt és sampont használok fel, mire tisztának minősítem magam. Egy szál törölközőben sétálok át a szobámba és dőlök be az ágyba. Valahogy nem kell sokat várnom és megtalál az álom. Vagyis csak a jótékony sötétség jön szemeimre, ugyanis nem álmodok semmit sem.
Telefonom csörgésére ébredek, amit nem tudom, hogy került az ágyam alá. Félkómásan és még mindig fejfájásosan veszem fel. Halál arra aki felébresztett.-ezzel a gondolattal szólók bele a telefonba.
-Fontos? Mert ha nem, és fel mertél ébreszteni, levágom a tökeidet és megnézheted, hogy lesznek gyerekeid.-fenyegetőzök kómásan.
-Öhm...neked is jó reggelt Tia...-hallom meg a Főnök hangját, mire tányér nagyságú szemekkel bámulok a nagy semmibe.-Munka lenne....de ha félbe szakítottam valamit...-kezd el mentegetőzni.
Ezt bírom benne...hiszen ő a főnököm, nem én az övé.
-Dehogy is főnök. Jó reggelt. Fél órán belül ott vagyok. És bocsánat.-kérek elnézést, majd leteszem
Így beszólni a Főnöknek...Jesszus!
A hirtelen jött éberségem, az ijedtség miatt, hogy kirúghatnak, úgy szállt el, ahogy jött. Vagyis egyik pillanatról a másikra.
A szekrényemhez másztam és kivettem belőle valami cuccot. Nem figyeltem mit, most nagyon álmos vagyok hozzá. Utálok másnapos lenni, mert ha a fejfájás el is múlt, a fáradtság ugyan úgy megmarad.
Úgy ahogy rendbe hoztam fejemet, vagyis megfésülködtem és sminkeltem, de így se lett valami élénkebb ábrázatom.
Levánszorogtam és felhúztam térdig érő, láncos, magas talpú csizmám, majd motoromra felpattanva, a Főnök irodája felé vettem az utat.
Általában a gyorsaság és ahogy a szél az arcomba csap, fel szokott ébreszteni, de most...Sőt! Még jobban elálmosodom. 
Szemhéjaim le-le csukódnak és, amikor a liftben megyek, szinte álva elalszok.
-Szia Tia. Öhm...egy pohár vizet esetleg?-kérdezi Niall.
-He? Áhh...nem kell, köszi.-ásítom, majd elhaladok előtte.
-Tia, az ajtó.-szól utánam a szöszi.
Én meg szépen nekimegyek az ajtónak. Fejemet fogva és fenekemet simogatva nyöszörgök a padlón. Kemény ez a rohadt sima padló!
-Jól vagy Tia?-jön oda Niall és megpróbál felsegíteni.
-Ez meg mi volt? Ohhh...Tia, mi történt? Csak nem beléd kötött az ajtó?-kérdezi halál komolyan Doddie és végignézi, ahogy Niall segít felállni.
Segít is, csak idő közben keze derekamról lecsúszik fenekemre. Jól megmarkolja és így próbál megtartani. Amikor állok, se enged el. Lehet kicsit ingatagon állok, de nem kéne azért taperolni, na!
-Niall.-kezdek bele.
-Igen?
-Szükséged van még a kezedre?-kérdezem fenyegetően.-Mert ha igen, akkor leszel olyan kedves és leveszed a kezed a fenekemről, míg szépen mondom.
-Bocsi.-jön zavarba.
-Semmi baj.-mosolygok rá.-Előbb hívj randira. Meglátjuk, ha jól sikerül lehet még ilyen, de addig is....el a kezekkel a fenekemtől!-villantok rá egy vigyort.
Egy olyasmit, hogy: "Semmi gond, de ha még egyszer előfordul, neked annyi."
Visszaszáguldozott a helyére, én meg beléptem az irodába. Doddie ismét az egyik fotelben ült, a Főnökkel szemben.
-Sajnálom Főnök, hogy reggel úgy kezdtem.-szabadkozok, majd a fotelt célzom meg.
De amilyen kómás vagyok megint, elvágódok és Doddie ölében kötök ki.
-Ez direkt volt.-vágom ki magam, amin mind a ketten mosolyognak.
Kényelmesen elhelyezkedek Doddie ölében, majd várom, hogy a Főnök belekezdjen.
-Nem lenne kényelmesebb a másik fotelben?-kérdezi a másik ülőalkalmatosságra mutatva.
-Nem.-rázom a fejemet.-Mondtam, hogy direkt volt. Szeretek mások ölében üli. Mint ahogy, Doddie is nagyon szeret.-hangsúlyozom a nagyon szócskát.
Erre barátnőm válasza az volt, hogy megbökdöste az oldalamat, mire nevetve álltam fel és ültem a másik székbe.
-Nos...ő a célpont.-tol elénk egy nagy borítékot.-A birtokában van egy igen értékes ékszer. Pontosabban egy rubint. Pók-nak nevezik, az alakja miatt. Azt kellene megszerezni tőle, de fogalmunk sincs, hogy hol tarthatja. Ezt kellene kiderítenetek.-fejezi be.
Előveszek néhány fényképet a borítékból és megvizsgálom a célszemélyt. Először azt hittem, hogy a Főnök van a képen, de jobban megnézve csak hasonlít rá. De eléggé. Doddie ölébe dobom őket, majd keresztbe rakom a lábamat a másikon.
-Ez nem az én kaliberem. Doddie beépülsz? Én megfigyelek, kiderítem, hogy hol van és megszerzem az ékszert. Te meg ha nincs otthon átkutatod a lakását. Jó lesz így?-vázolom a tervet.
-De...-kezd bele Doddie és a Főnök egyszerre. 
Erre muszáj vigyorognom. Olyan: " Tudtam én, hogy ez lesz...Mikor jöttök végre össze? Unatkozom, de azért csak hajrá."
-Helyesbítek. ÉN épülök be, Doddie megfigyelsz. Ha segítség kell, majd jössz.-vigyorgok, mint a tejbe tök.
-Rendben.-egyezik bele, majd a Főnök is bólint.
Tekintetem Doddie karjára siklik, ahol is meglátom, díszes betűkkel a Főnök monogramját. L P.....Basszus!-pattanok fel.
Felhúzom, fekete dzsekim ujját és, majd kiesnek a szemeim.
-Basszus!-mordulok fel.-Muszáj volt ilyen cuki dolgot? Meg fogok pusztulni ezzel az izével.-fintorgok, majd abba hagyom.-De ez olyan Cukki!!!!!!!-kiálltok fel és simogatom meg macis tetkómat.
-Mi az?-kérdezi a Főnök és Doddie szinte egyszerre.
Erre megragadom barátnőm csuklóját és szinte képébe nyomom. Elkerekednek szemei és hirtelen felpattan.
-Később megbeszéljük a többit Tia, de nekem most mennem kell. Szia Liam.-távozna is.
-Vá-várjh-légyh-légyhci.-röhögve kapok utána.-Én meh-mehgyek. Beszélhgeshhetek csakhh.-röhögve lépek ki és csukom be az ajtót magam mögött.-Niall! Kulcsot!-kiáltom oda, mire idedobja a kulcsot és én szépen rázárom barátnőmre és szerelmére az ajtót.
-Köszi.-suttogom Niall fülébe, majd lerakom elé a kulcsot és hátulról átölelem nyakát.-Mielőtt eljönnél értem, engedd ki őket és mondd azt, hogy Kubába költöztem.-mosolygok rá és egy puszit adok neki.-Nyolc?-mosolygok rá már a liftből.
-Persze!-vágja rá, majd eltávozok haza.
Hogy ebből mi fog kisülni?!!!-vigyorgok.