Sziasztok! Hoztam nektek egy részt,csak egy picit rövid lett. Köszönjük az 1 komit. Most szeretnénk 2 komit(válasz komink nem számít) és CSAK aztán jön a rész valamikor,mivel utol értük magunkat a fejezetekkel és nem tudjuk,hogy hogyan tudjuk össze hozni a részeket.Tettünk ki Chat-et ahol írhatok,kérdezhetek tőlünk és aki nem tud az oda is írhatja a komit.Egy kicsit a dizájnt is megváltottuk. KOMIZZATOK és jó olvasást!!!
Lovecsi:D 1DodoPayne <3 :P
Ép már léptem volna le mielőtt Liam felfedezni véli az új tetkómat csak Tia egy nem szép húzással leelőzött így ő hamarabb jutott ki.Ha ez nem lenne elég még be is zárt minket ide.Igaz nem bánom a főnök társaságát csak félek,hogy kiszúrja a kiszúrható helyen az újdonsült tetkómat.
- Huhhh,te idióta lány.Most ne tud meg mennyire felhúztál.Ha kijutok innen megbánod de nagyon.-üvöltöttem utána amit nem hallót szerintem.
- Mi van ennyire nem kedveled a társaságom?
- Nem nagyon is kedvelem csak nem szeretem a bezártságot.
- ÓÓÓ,annak örülök,hogy kedveled a társaságom mert én is a tiedet és ne félj én itt vagyok neked.
Na jó ha már így adott a dolog gondoltam húzom egy picit a főnők agyát.Volt rajtam egy dzseki alatta pedig a főnök kívánatára egy hasonló ruha.Annyi volt a különbség,hogy egy ugyan olyan mélyebb kivágású top egy miniszoknyával.Na szóval le dobtam magamról az előbb említett fölösleges ruhadarabot majd Liam reakcióját figyeltem.Hát a szemei majd kiestek. Közelebb mentem hozzá mivel ő a falnál állt én pedig a foteleknél. Szerencsétlenségemre pont azon a falon mászott egy pók amit én sikeresen ki szúrtam.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ,egy pók.-ugrottam bele Liam karjaiba és a kezemmel szorosan kapaszkodtam a nyakába.
Szerencséjére így,nagyobb belátást nyert belőlem.
- Ne nézz inkább öld meg.Aztán még nézhetsz csak csinálj vele valamit.-bújtam hozzá.
Az egyik kezével megtartott a másikba megfogott egy össze göngyölt újságot és kinyírta a pókot.Eldobta a gyilkolási eszközét és közelebb szorított magához.Látta rajtam,hogy nagyon megijedtem ettől az izétől.Egy könnycsepp folyt le az arcomon.Hálám jeléül egy puszit nyomtam az arcára. Továbbra is a karjai közt tartott szorosa magához ölelve közbe a szemembe nézett de a számra is letéved a szeme.A számat tanulmányozva beleharapott alsó ajkaiba.Elindult velem a kanapé felé majd leült és én így az ölébe kerültem.Én még mindig hozzá voltam simulva és ő még mindig engem pásztázott a tekintetével. Elfektetett a kanapén a fejemnél megtámaszkodott a kezével.Teste és az ajkai egyre közelebb voltak hozzám.Mélyen a szemembe nézet amitől én elpirultam és elmosolyodtam. Erre ő is elhúzott egy szexes mosolyt.Ajkai már súrolták az enyémeket mikor hallottuk hogy fordul a kulcs a zárban. Lelöktem magamról Liamet és gyorsan Niall után szaladtam.Szegény gyereket letaroltam majd üzentem vele Tiának pár sort.Ha majd akarja el mondja,hogy mit.Le pattantam szöszikéről és vissza mentem a szegény faképnél hagyót Liamhez. Pont jött ki az irodából a kabátommal együtt.
- Lenne kedved el jönni velem egy barátom szülinapi bulijába.Tök szuper bulikat rendez.
- Aham,persze,de ugye hívhatom Louist?
- Persze.
- Ja és Tiát,Zaynt és Niallt?
- Ők is jöhetnek.-egy kicsit csalódott volt a hangja,de én egy öleléssel és egy arcra puszival megpróbáltam kiengesztelni.
Elindultunk a lift felé, beszálltunk majd én megnyomtam a földszint gombját.
- Az mi a kezeden?-vélte felfedezni a tetkómat ami voltaképp a nevét jelentette.
- Hát....ízé.....azt jelenti hogy Love Pancakes.-hirtelen ez jutott eszembe és vágtam rá gyorsan.
- OOO,én is szeretem a palacsintát.-jött egy kicsit közelebb hozzám.
Sikeresen le értünk a kitűzött helyre majd a parkoló fele vettük az irányt. Megpróbáltam egy taxit fogni de Liam felajánlotta,hogy haza visz és megvár míg elkészülök a buliba és össze szedem a csíkos haveromat.Egész úton dumáltunk meg nevetgéltünk.Megérkeztünk hozzánk én meg be invitáltam a házba,hogy szegénynek ne kint kelljen várakoznia.
- Louis pattan bulizni megyünk.-üvöltöttem el magam a bejárati ajtóból.
- OK,sietek.-kiabált vissza valahonnan.
Fel szaladtam a szobába majd elkezdtem keresni valami bulis szerkót egy pánt nélküli kék és pink csíkos ruhát választottam.Sminket nem tettem fel szokás szerint.A szekrényemből elő kaptam egy magas sarkút ami nem az én stílusom de néha muszáj azt is felvenni. Lassacskán megkerestem az egyen súlyomat majd a lépcsőn is sikeresen leértem.A két fiú már lent várt rám. Liam oda jött hozzám a derekamnál fogva közelebb húzott magához és ajkaink majdnem megint össze értek csak hát nekem van egy kedves barátom aki félbeszakított "Ő az enyém!" bekiabálással és szorosan megölelt.Mind ketten csalódottak voltunk Liammel.
- Jól áll neked ez a ruha.-dicsért Liam.
- Köszi.
- Megmondtam,hogy ő az enyém.-szólt bele szuper répa ismét.
- Na szerintem menjünk.
- Ja várjatok!Fel kell hívnom még Tiát.
Telefonomhoz nyúltam majd tárcsáztam megadtam neki a buli helyszínének adatait és elmondás szerint indulnak is ugyan is Niall is ott van vele.Addig megkértem Louist,hogy hívja Zaynt. Sikeresen elintéztük majd indultunk a címre.
KOMIZZ VAGY ÜZENJ CHAT-EN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
2012. november 25., vasárnap
2012. november 13., kedd
Sziasztok asszonyok és urak! Megjöttem, jöttünk az új résszel. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog és kapok egy-két kommentet. Barátnőm ebbe már kissé jártasabb ebben, ezért ő követeli a minimum 2 kommentet, de azért én is nagyon szeretném tudni, hogy mi a véleményetek. Szóval légyszi!!! :3 Akkor ennyi is lenne és jó olvasást a fejezethez. :)))
Puszika ;D
Tia
Rettenetes fejfájásra ébredek.
-Hogy a rohadt életbe! Miért kell ennyire fájnia a fejemnek? Hogy pukkadna meg!-morgom kisebb-nagyobb megakadásokkal.
Zayn viszont már húz is fel a földről és hazamegyünk. Szegény rendőr...remélem nem ütött akkorát Doddie, hogy kómába essen. Tudom, hogyha felakarják ébreszteni ő is gyilkolni tud...akárcsak én.
Otthon rögtön beveszek egy fejfájás csillapítót, majd elfoglalom a fürdőt. Valamiért olyan büdös vagyok....Ahhh! Csak remélni tudom, hogy ez nem az amire gondolok!-sikálom a lábamról, ahol a legjobban érződik.
Király....még egyszer nem alszok egy árokban!
Több mint fél órát sikálom magam és majdnem egy egész doboz tusfürdőt és sampont használok fel, mire tisztának minősítem magam. Egy szál törölközőben sétálok át a szobámba és dőlök be az ágyba. Valahogy nem kell sokat várnom és megtalál az álom. Vagyis csak a jótékony sötétség jön szemeimre, ugyanis nem álmodok semmit sem.
Telefonom csörgésére ébredek, amit nem tudom, hogy került az ágyam alá. Félkómásan és még mindig fejfájásosan veszem fel. Halál arra aki felébresztett.-ezzel a gondolattal szólók bele a telefonba.
-Fontos? Mert ha nem, és fel mertél ébreszteni, levágom a tökeidet és megnézheted, hogy lesznek gyerekeid.-fenyegetőzök kómásan.
-Öhm...neked is jó reggelt Tia...-hallom meg a Főnök hangját, mire tányér nagyságú szemekkel bámulok a nagy semmibe.-Munka lenne....de ha félbe szakítottam valamit...-kezd el mentegetőzni.
Ezt bírom benne...hiszen ő a főnököm, nem én az övé.
-Dehogy is főnök. Jó reggelt. Fél órán belül ott vagyok. És bocsánat.-kérek elnézést, majd leteszem
Így beszólni a Főnöknek...Jesszus!
A hirtelen jött éberségem, az ijedtség miatt, hogy kirúghatnak, úgy szállt el, ahogy jött. Vagyis egyik pillanatról a másikra.
A szekrényemhez másztam és kivettem belőle valami cuccot. Nem figyeltem mit, most nagyon álmos vagyok hozzá. Utálok másnapos lenni, mert ha a fejfájás el is múlt, a fáradtság ugyan úgy megmarad.
Úgy ahogy rendbe hoztam fejemet, vagyis megfésülködtem és sminkeltem, de így se lett valami élénkebb ábrázatom.
Levánszorogtam és felhúztam térdig érő, láncos, magas talpú csizmám, majd motoromra felpattanva, a Főnök irodája felé vettem az utat.
Általában a gyorsaság és ahogy a szél az arcomba csap, fel szokott ébreszteni, de most...Sőt! Még jobban elálmosodom.
Szemhéjaim le-le csukódnak és, amikor a liftben megyek, szinte álva elalszok.
-Szia Tia. Öhm...egy pohár vizet esetleg?-kérdezi Niall.
-He? Áhh...nem kell, köszi.-ásítom, majd elhaladok előtte.
-Tia, az ajtó.-szól utánam a szöszi.
Én meg szépen nekimegyek az ajtónak. Fejemet fogva és fenekemet simogatva nyöszörgök a padlón. Kemény ez a rohadt sima padló!
-Jól vagy Tia?-jön oda Niall és megpróbál felsegíteni.
-Ez meg mi volt? Ohhh...Tia, mi történt? Csak nem beléd kötött az ajtó?-kérdezi halál komolyan Doddie és végignézi, ahogy Niall segít felállni.
Segít is, csak idő közben keze derekamról lecsúszik fenekemre. Jól megmarkolja és így próbál megtartani. Amikor állok, se enged el. Lehet kicsit ingatagon állok, de nem kéne azért taperolni, na!
-Niall.-kezdek bele.
-Igen?
-Szükséged van még a kezedre?-kérdezem fenyegetően.-Mert ha igen, akkor leszel olyan kedves és leveszed a kezed a fenekemről, míg szépen mondom.
-Bocsi.-jön zavarba.
-Semmi baj.-mosolygok rá.-Előbb hívj randira. Meglátjuk, ha jól sikerül lehet még ilyen, de addig is....el a kezekkel a fenekemtől!-villantok rá egy vigyort.
Egy olyasmit, hogy: "Semmi gond, de ha még egyszer előfordul, neked annyi."
Visszaszáguldozott a helyére, én meg beléptem az irodába. Doddie ismét az egyik fotelben ült, a Főnökkel szemben.
-Sajnálom Főnök, hogy reggel úgy kezdtem.-szabadkozok, majd a fotelt célzom meg.
De amilyen kómás vagyok megint, elvágódok és Doddie ölében kötök ki.
-Ez direkt volt.-vágom ki magam, amin mind a ketten mosolyognak.
Kényelmesen elhelyezkedek Doddie ölében, majd várom, hogy a Főnök belekezdjen.
-Nem lenne kényelmesebb a másik fotelben?-kérdezi a másik ülőalkalmatosságra mutatva.
-Nem.-rázom a fejemet.-Mondtam, hogy direkt volt. Szeretek mások ölében üli. Mint ahogy, Doddie is nagyon szeret.-hangsúlyozom a nagyon szócskát.
Erre barátnőm válasza az volt, hogy megbökdöste az oldalamat, mire nevetve álltam fel és ültem a másik székbe.
-Nos...ő a célpont.-tol elénk egy nagy borítékot.-A birtokában van egy igen értékes ékszer. Pontosabban egy rubint. Pók-nak nevezik, az alakja miatt. Azt kellene megszerezni tőle, de fogalmunk sincs, hogy hol tarthatja. Ezt kellene kiderítenetek.-fejezi be.
Előveszek néhány fényképet a borítékból és megvizsgálom a célszemélyt. Először azt hittem, hogy a Főnök van a képen, de jobban megnézve csak hasonlít rá. De eléggé. Doddie ölébe dobom őket, majd keresztbe rakom a lábamat a másikon.
-Ez nem az én kaliberem. Doddie beépülsz? Én megfigyelek, kiderítem, hogy hol van és megszerzem az ékszert. Te meg ha nincs otthon átkutatod a lakását. Jó lesz így?-vázolom a tervet.
-De...-kezd bele Doddie és a Főnök egyszerre.
Erre muszáj vigyorognom. Olyan: " Tudtam én, hogy ez lesz...Mikor jöttök végre össze? Unatkozom, de azért csak hajrá."
-Helyesbítek. ÉN épülök be, Doddie megfigyelsz. Ha segítség kell, majd jössz.-vigyorgok, mint a tejbe tök.
-Rendben.-egyezik bele, majd a Főnök is bólint.
Tekintetem Doddie karjára siklik, ahol is meglátom, díszes betűkkel a Főnök monogramját. L P.....Basszus!-pattanok fel.
Felhúzom, fekete dzsekim ujját és, majd kiesnek a szemeim.
-Basszus!-mordulok fel.-Muszáj volt ilyen cuki dolgot? Meg fogok pusztulni ezzel az izével.-fintorgok, majd abba hagyom.-De ez olyan Cukki!!!!!!!-kiálltok fel és simogatom meg macis tetkómat.
-Mi az?-kérdezi a Főnök és Doddie szinte egyszerre.
Erre megragadom barátnőm csuklóját és szinte képébe nyomom. Elkerekednek szemei és hirtelen felpattan.
-Később megbeszéljük a többit Tia, de nekem most mennem kell. Szia Liam.-távozna is.
-Vá-várjh-légyh-légyhci.-röhögve kapok utána.-Én meh-mehgyek. Beszélhgeshhetek csakhh.-röhögve lépek ki és csukom be az ajtót magam mögött.-Niall! Kulcsot!-kiáltom oda, mire idedobja a kulcsot és én szépen rázárom barátnőmre és szerelmére az ajtót.
-Köszi.-suttogom Niall fülébe, majd lerakom elé a kulcsot és hátulról átölelem nyakát.-Mielőtt eljönnél értem, engedd ki őket és mondd azt, hogy Kubába költöztem.-mosolygok rá és egy puszit adok neki.-Nyolc?-mosolygok rá már a liftből.
-Persze!-vágja rá, majd eltávozok haza.
Hogy ebből mi fog kisülni?!!!-vigyorgok.
Puszika ;D
Tia
Rettenetes fejfájásra ébredek.
-Hogy a rohadt életbe! Miért kell ennyire fájnia a fejemnek? Hogy pukkadna meg!-morgom kisebb-nagyobb megakadásokkal.
Zayn viszont már húz is fel a földről és hazamegyünk. Szegény rendőr...remélem nem ütött akkorát Doddie, hogy kómába essen. Tudom, hogyha felakarják ébreszteni ő is gyilkolni tud...akárcsak én.
Otthon rögtön beveszek egy fejfájás csillapítót, majd elfoglalom a fürdőt. Valamiért olyan büdös vagyok....Ahhh! Csak remélni tudom, hogy ez nem az amire gondolok!-sikálom a lábamról, ahol a legjobban érződik.
Király....még egyszer nem alszok egy árokban!
Több mint fél órát sikálom magam és majdnem egy egész doboz tusfürdőt és sampont használok fel, mire tisztának minősítem magam. Egy szál törölközőben sétálok át a szobámba és dőlök be az ágyba. Valahogy nem kell sokat várnom és megtalál az álom. Vagyis csak a jótékony sötétség jön szemeimre, ugyanis nem álmodok semmit sem.
Telefonom csörgésére ébredek, amit nem tudom, hogy került az ágyam alá. Félkómásan és még mindig fejfájásosan veszem fel. Halál arra aki felébresztett.-ezzel a gondolattal szólók bele a telefonba.
-Fontos? Mert ha nem, és fel mertél ébreszteni, levágom a tökeidet és megnézheted, hogy lesznek gyerekeid.-fenyegetőzök kómásan.
-Öhm...neked is jó reggelt Tia...-hallom meg a Főnök hangját, mire tányér nagyságú szemekkel bámulok a nagy semmibe.-Munka lenne....de ha félbe szakítottam valamit...-kezd el mentegetőzni.
Ezt bírom benne...hiszen ő a főnököm, nem én az övé.
-Dehogy is főnök. Jó reggelt. Fél órán belül ott vagyok. És bocsánat.-kérek elnézést, majd leteszem
Így beszólni a Főnöknek...Jesszus!
A hirtelen jött éberségem, az ijedtség miatt, hogy kirúghatnak, úgy szállt el, ahogy jött. Vagyis egyik pillanatról a másikra.
A szekrényemhez másztam és kivettem belőle valami cuccot. Nem figyeltem mit, most nagyon álmos vagyok hozzá. Utálok másnapos lenni, mert ha a fejfájás el is múlt, a fáradtság ugyan úgy megmarad.
Úgy ahogy rendbe hoztam fejemet, vagyis megfésülködtem és sminkeltem, de így se lett valami élénkebb ábrázatom.
Levánszorogtam és felhúztam térdig érő, láncos, magas talpú csizmám, majd motoromra felpattanva, a Főnök irodája felé vettem az utat.
Általában a gyorsaság és ahogy a szél az arcomba csap, fel szokott ébreszteni, de most...Sőt! Még jobban elálmosodom.
Szemhéjaim le-le csukódnak és, amikor a liftben megyek, szinte álva elalszok.
-Szia Tia. Öhm...egy pohár vizet esetleg?-kérdezi Niall.
-He? Áhh...nem kell, köszi.-ásítom, majd elhaladok előtte.
-Tia, az ajtó.-szól utánam a szöszi.
Én meg szépen nekimegyek az ajtónak. Fejemet fogva és fenekemet simogatva nyöszörgök a padlón. Kemény ez a rohadt sima padló!
-Jól vagy Tia?-jön oda Niall és megpróbál felsegíteni.
-Ez meg mi volt? Ohhh...Tia, mi történt? Csak nem beléd kötött az ajtó?-kérdezi halál komolyan Doddie és végignézi, ahogy Niall segít felállni.
Segít is, csak idő közben keze derekamról lecsúszik fenekemre. Jól megmarkolja és így próbál megtartani. Amikor állok, se enged el. Lehet kicsit ingatagon állok, de nem kéne azért taperolni, na!
-Niall.-kezdek bele.
-Igen?
-Szükséged van még a kezedre?-kérdezem fenyegetően.-Mert ha igen, akkor leszel olyan kedves és leveszed a kezed a fenekemről, míg szépen mondom.
-Bocsi.-jön zavarba.
-Semmi baj.-mosolygok rá.-Előbb hívj randira. Meglátjuk, ha jól sikerül lehet még ilyen, de addig is....el a kezekkel a fenekemtől!-villantok rá egy vigyort.
Egy olyasmit, hogy: "Semmi gond, de ha még egyszer előfordul, neked annyi."
Visszaszáguldozott a helyére, én meg beléptem az irodába. Doddie ismét az egyik fotelben ült, a Főnökkel szemben.
-Sajnálom Főnök, hogy reggel úgy kezdtem.-szabadkozok, majd a fotelt célzom meg.
De amilyen kómás vagyok megint, elvágódok és Doddie ölében kötök ki.
-Ez direkt volt.-vágom ki magam, amin mind a ketten mosolyognak.
Kényelmesen elhelyezkedek Doddie ölében, majd várom, hogy a Főnök belekezdjen.
-Nem lenne kényelmesebb a másik fotelben?-kérdezi a másik ülőalkalmatosságra mutatva.
-Nem.-rázom a fejemet.-Mondtam, hogy direkt volt. Szeretek mások ölében üli. Mint ahogy, Doddie is nagyon szeret.-hangsúlyozom a nagyon szócskát.
Erre barátnőm válasza az volt, hogy megbökdöste az oldalamat, mire nevetve álltam fel és ültem a másik székbe.
-Nos...ő a célpont.-tol elénk egy nagy borítékot.-A birtokában van egy igen értékes ékszer. Pontosabban egy rubint. Pók-nak nevezik, az alakja miatt. Azt kellene megszerezni tőle, de fogalmunk sincs, hogy hol tarthatja. Ezt kellene kiderítenetek.-fejezi be.
Előveszek néhány fényképet a borítékból és megvizsgálom a célszemélyt. Először azt hittem, hogy a Főnök van a képen, de jobban megnézve csak hasonlít rá. De eléggé. Doddie ölébe dobom őket, majd keresztbe rakom a lábamat a másikon.
-Ez nem az én kaliberem. Doddie beépülsz? Én megfigyelek, kiderítem, hogy hol van és megszerzem az ékszert. Te meg ha nincs otthon átkutatod a lakását. Jó lesz így?-vázolom a tervet.
-De...-kezd bele Doddie és a Főnök egyszerre.
Erre muszáj vigyorognom. Olyan: " Tudtam én, hogy ez lesz...Mikor jöttök végre össze? Unatkozom, de azért csak hajrá."
-Helyesbítek. ÉN épülök be, Doddie megfigyelsz. Ha segítség kell, majd jössz.-vigyorgok, mint a tejbe tök.
-Rendben.-egyezik bele, majd a Főnök is bólint.
Tekintetem Doddie karjára siklik, ahol is meglátom, díszes betűkkel a Főnök monogramját. L P.....Basszus!-pattanok fel.
Felhúzom, fekete dzsekim ujját és, majd kiesnek a szemeim.
-Basszus!-mordulok fel.-Muszáj volt ilyen cuki dolgot? Meg fogok pusztulni ezzel az izével.-fintorgok, majd abba hagyom.-De ez olyan Cukki!!!!!!!-kiálltok fel és simogatom meg macis tetkómat.
-Mi az?-kérdezi a Főnök és Doddie szinte egyszerre.
Erre megragadom barátnőm csuklóját és szinte képébe nyomom. Elkerekednek szemei és hirtelen felpattan.
-Később megbeszéljük a többit Tia, de nekem most mennem kell. Szia Liam.-távozna is.
-Vá-várjh-légyh-légyhci.-röhögve kapok utána.-Én meh-mehgyek. Beszélhgeshhetek csakhh.-röhögve lépek ki és csukom be az ajtót magam mögött.-Niall! Kulcsot!-kiáltom oda, mire idedobja a kulcsot és én szépen rázárom barátnőmre és szerelmére az ajtót.
-Köszi.-suttogom Niall fülébe, majd lerakom elé a kulcsot és hátulról átölelem nyakát.-Mielőtt eljönnél értem, engedd ki őket és mondd azt, hogy Kubába költöztem.-mosolygok rá és egy puszit adok neki.-Nyolc?-mosolygok rá már a liftből.
-Persze!-vágja rá, majd eltávozok haza.
Hogy ebből mi fog kisülni?!!!-vigyorgok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)